Gábori Miklós – Wikipédia
Gábori Miklós | |
Született | 1925. december 3. Kapuvár |
Elhunyt | 1996. augusztus 9. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Gáboriné Csánk Veronika |
Foglalkozása | régész, antropológus |
Kitüntetései | Kadić Ottokár-érem |
Sírhelye | Farkasréti temető (4/3-4-8)[1][2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gábori Miklós (Kapuvár, 1925. december 3. – Budapest, 1996. augusztus 9.) magyar régész, antropológus.
Életpályája
[szerkesztés]Tanulmányait Budapesten végezte, majd néhány évig különböző múzeumokban dolgozott. Ezután a váci Trefort Ágoston Múzeum munkatársa, majd igazgatója lett. Ebben az időszakban a Dunakanyar késő paleolitikus és epipaleolitikus lösztelepeinek ásatásával foglalkozott. 1955-ben a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztályára került. A magyarországi késői paleolitikumról írta a doktori értekezését. Mongóliába és később Kínába is eljutott. Magyarországon több helyen végzett jelentős ásatásokat.
Kutatási területe
[szerkesztés]Az ősrégészet, azon belül is a paleolitikum neves képviselője. Elismert szakértője volt Kelet-Európa, a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia őskorának.
Kutatásainak színhelyei
[szerkesztés]- Részt vett a vértesszőlősi ásatásokon.
- Barlangi kutatásai: nevéhez fűződik az érdi Fundoklia-völgyben található, híres, 50 000 éves vadászbarlang felfedezése. Ásatást végzett az Odvas-kői-barlangban, a Remete-barlangban és a Sólyom-kúti-sziklaüregben is.
- Mongóliában a magyar régészek közül elsőként végzett kutatásokat.
- Ságvár.
- Hont
Művei
[szerkesztés]- Napfényes Mongólia - Táncsics, Budapest, 1964
- Ősemberek, ásatások - Móra, Budapest, 1964
- Régészeti kalandozások - Gondolat, Budapest, 1969
- Az ősember útjain - Táncsics, Budapest, 1974
- Ala Tau Ararát - Gondolat, Budapest, 1978
Elismerése
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 318. o. ISBN 963-85433-5-3
- Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, (2000)