Gáspár László (író) – Wikipédia

Gáspár László
SzületettGrünfeld László
1901. december 31.[1]
Fogaras[1]
Elhunyt1958. április 2. (56 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (30/1-2-5)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Gáspár László, születési nevén Grünfeld László (Fogaras, 1901. december 31.Budapest, 1958. április 2.)[4] újságíró, lapszerkesztő, tudománynépszerűsítő szakíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Grünfeld Arnold (1869–1941) és Hersch Eszter (1874–1959)[5] gyermekeként született zsidó családban. Vegyészmérnöknek tanult Berlinben és Brnóban, azonban tanulmányait nem fejezte be. Hazatérve szaklapok, illetve budapesti napilapok munkatársa lett. Később a Nemzet című ellenzéki polgári lap külpolitikai rovatvezetőjeként dolgozott. 1944-ben internálták. A második világháborút követően az Élet és Tudomány szerkesztő bizottsági tagja és rövidebb ideig a Természet és Technika segédszerkesztője volt. A Magyar Rádió természettudományos, ismeretterjesztő rovatának alkalmazásában is állt. 1952-ben Sztrókay Kálmánnal együtt megalapította és szerkesztette az Ifjú Technikus című folyóiratot. 1957-ben átvette a Népszerű Technika szerkesztését.

Felesége Hoffmann Anna volt (1945–1958 között).

A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra. Ravatalánál Parragi György, sírjánál Fonó Andor, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat igazgatója és a barátok nevében Gál György Sándor vett búcsút tőle.[6]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Dixi, az osztály kutyája (ifjúsági regény, Budapest, 1945)
  • Mi, I. Adolf. Ha a németek győztek volna… (Budapest, 1945)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]