Görbő – Wikipédia
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Görbő | |
Csefalvay-kúria Görbőn | |
Közigazgatás | |
Település | Pincehely |
Városhoz csatolás | 1930 |
Korábbi rangja | kisközség |
Irányítószám | 7084 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 11″, k. h. 18° 26′ 42″46.686400°N 18.445000°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 11″, k. h. 18° 26′ 42″46.686400°N 18.445000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Görbő témájú médiaállományokat. |
Görbő 1930 óta Pincehelyhez tartozó egykori község, Tolna vármegye északi részén, a Kapos és a Sió összefolyásától pár kilométerre található a 61-es főút és a 6313-as mellékút találkozásánál.
1822-23-ban a nemzet nagy költője, Vörösmarty Mihály itt joggyakornokoskodott Csefalvay Ferenc kúriájában. Az akkori alispán szeretettel fogadta az ifjú Vörösmartyt, és folyamatosan vonta be a költőt a hazai politikába. Itt írta a Zalán futása című eposzának előszavát.
Vörösmarty szerette a meghitt környezetben lévő kis kastélyt, a körülötte lévő parkot. Sokszor lejárt a Kapos folyóra horgászni, szívesen járt az úri család tagjaival a Tuhutum hegy pincéihez, valamint a pincehelyi templomot is sokszor meglátogatta.
Görbőn számos „nagyúr” élt, köztük a Dőryek és a Csehfalvayak.
Görbőn található a Nepomuki Szent János kápolna, amely a 18. században épült (egy legenda szerint az angyalok hozták ezt a kápolnát). A kápolna mellett forrás tör felszínre, amelyet a helyiek szentkútnak neveznek, és gyógyhatásúnak tartanak.
Görbőt három részre oszthatjuk: Picsord (Széchenyi utca), Rókavölgy (Gyulai Pál utca) és Szőlőhegy (Zrínyi utca).