Galaxismag – Wikipédia

A galaxismag a galaxisok középpontjában lévő, néhány fényév átmérőjű, 10⁵-10⁸ naptömeget tartalmazó, jól elkülönült, gyorsan forgó rész. A galaxismagból időnként robbanás útján anyag távozik el. Valószínűsíthető, hogy a galaxisok ilyen magból fejlődtek ki. Egyes csillagászok szerint a különlegesen aktív galaxismagok a kvazárok. A legtöbb – ha nem az összes – galaxismagban nagyon nagy tömegű fekete lyuk található, aminek tömege százezer és tízmilliárd naptömeg között van.

A Naprendszer a Tejútrendszer galaxismagjától mintegy 25.000 fényév távolságra van. A galaxismag közelében a Sagittarius A* található. A Naprendszer pályamenti sebessége a Tejútrendszer galaxismagja körül ∼220 km/s. Nagy mennyiségű csillagközi por akadályozza a látható fényben végzett észlelését, így megfigyeléseket csak rádiófrekvenciás, infravörös és röntgentartományban tudunk végezni. A csillagok anyagának számításba vételével a keringési sebességre ∼160 km/s adódik, az ettől eltérő, tényleges sebesség a sötét anyag jelenlétére utal.

A galaxismag adja a galaktikus koordináták nulla pontját (RA 17h 42,4m, Dec. –28° 55'). A galaxismagról úgy tartják, hogy a tömege legalább 3 millió naptömeg.

• Természettudományi Kislexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971
• Hale Bradt: Astrophysics Processes, Cambridge University Press, 2008, ISBN 978-0-511-45530-8
• The Facts On File Dictionary of Astronomy, Fifth Edition, 2006, ISBN 0-8160-5998-5
• Jacqueline Mitton: Cambridge illustrated dictionary of Astronomy, Cambridge University Press, 2007, ISBN 978-0-521-82364-7