George Sand – Wikipédia

George Sand
Auguste Charpentier festménye a fiatal George Sandról (1835)
Élete
Született	1804. július 1. Párizs, Franciaország
Elhunyt	1876. június 8. (71 évesen) Nohant-Vic, Franciaország
Sírhely	Nohant-Vic
Nemzetiség	francia
Szülei	Sophie Victoire Delaborde Maurice Dupin de Francueil
Házastársa	Casimir Dudevant (1822. december 10. – 1835, válás)
Gyermekei	Maurice Sand Solange Dudevant-Sand
George Sand aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz George Sand témájú médiaállományokat.

Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804. július 1. – Nohant-Vic, 1876. június 8.) írói álnevén George Sand (kiejtése kb. „Zsorzs Szand”, a „d” nem néma^[1]) francia írónő, regényíró, dramaturg, újságíró, irodalomkritikus.

Nohant-ban és Berryben töltötte gyermekkorát. 1817–1820 között egy párizsi kolostorban nevelkedett. 1822-ben Casimir Dudevant báróhoz ment feleségül, és Nohant-ba költözött. A házasság, melyből két gyermek is született, egy Maurice nevű fiú és egy Solange nevű leány, rövid életűnek bizonyult. 1831-ben George Sand férje beleegyezésével, leányával együtt Párizsba költözött. Itt számos íróval ismerkedett meg, többek közt Jules Sandeau-val is, akivel a Rose et Blanche című regényét együtt írta meg. E mű a közös, Jules Sand álnév alatt jelent meg (1832-ben, 5 kötetben), amelyből későbbi álneve keletkezett. Tehetsége különösen Balzac és Gustave Planche hatása alatt, aki a Revue des Deux Mondes hasábjait nyitotta meg neki, gyorsan fejlődött. Egy olaszországi utazása alkalmával megismerkedett Beyle-lel Velencében, Párizsban Alfred de Musset-vel, akivel szoros barátságba került; illetve az egyik legismertebb kapcsolata vele jött létre, de viszonyuk később megromlott, és összetörten váltak el.

Miután Indiana című kitűnő regényével (Párizs 1832, 2 kötet; magyarra fordította Récsi Emil, Olcsó Könyvtár, 1843) önálló utat tört magának, egymás után adta közre regényeit, melyekben olykor tévedések fordulnak elő, s amelyekben a képzelete szabadon csapongott. Leírásai mesterien frissek, stílusa vonzó, élénk. A nők szexuális egyenjogúsításáról való eszméi és rossz anyagi viszonyai miatt 1836-ban elvált férjétől, miután felváltva Nohant-ban és Párizsban élt, ahol Liszt Ferenccel, Marie Dorvallal, Lamennais-vel és az író- és művészvilág több kiváló személyiségével ismerkedett meg. Viszonyra lépett 1837-ben Chopinnel, akivel Mallorcába utazott, s később Párizsban és Nohant-ban együtt is élt. Ez a viszony 1847-ben a Chopin és George Sand fia közt támadt viszály következtében bomlott fel. Az 1848-as események mellett több szenvedélyes hangú nyilatkozatot írt.

Barátságos viszonyban állt III. Napóleonnal. Élete utolsó éveiben is élénk figyelemmel kísérte a napi kérdéseket és a politikai viszonyokat, valamint tartalmas levelezést folytatott Gustave Flaubert-rel.

George Sand 1876. június 8-án halt meg Châteauroux-hoz közeli nohant-i birtokán, 72 éves korában.

• Le Voyage en Auvergne (1827, Önéletrajz vázlat)
• Le Compagnon du tour de France (1840)
• La Petite Fadette (1848)
• Le Château des désertes (1850)
• Histoire de ma vie (1855, Önéletrajz)

• Rose et Blanche (1831, Jules Sandeau-val)
• Indiana (1832)
• Lélia (1833)
• Andréa (1833)
• Mattéa (1833)
• Jacques (1833)
• Kourroglou / Épopée Persane (1833)
• Leone Leoni (1833)
• Simon (1835)
• Mauprat (1837)
• Les Maîtres mosaïtes (1837)
• l'Orco (1838)
• l'Uscoque (1838)
• Un Hiver â Majorque (1839)
• Pauline (1839)
• Horace (1840)
• Consuelo (1842)
• La Comtesse de Rudolstadt (1843, a Consuelo folytatása)
• Jeanne (1844)
• Teverino (1845)
• Le Pêché de Monsieur Antoine (1845)
• Le Meunier d'Angibault (1845)
• La Mare au diable (1846)
• Lucrezia Floriani (1846)
• François le Champi (1847)
• Les Maîtres Sonneurs (1853)
• La Daniella (1857)
• Elle et Lui (1859)
• Jean de la Roche (1859)
• L'Homme de neige (1859)
• La Ville noire (1860)
• Marquis de Villemer (1860)
• Mademoiselle la quintinie (1863)
• Laura : Voyage dans le cristal (1864)
• Le Dernier Amour (1866, Flaubert-nek ajánlva)

• Gabriel (1839)
• François Le Champi (1849)
• Claudie (1851)
• Le Mariage de Victorine (1851)
• Le Pressoir (1853, Play)
• Az Ahogy tetszik francia adaptációja (1856)
• Le Marquis de Villemer (1864)
• L'Autre (1870, Sarah Bernhardt-dal)

• György Sand: Lélia. Regény, 1–2.; ford. Récsi Emil; kir. Lyceum betűivel, Kolozsvár, 1842
• Sand György: Indiána; ford. Récsi Emil; Barráné–Stein, Kolozsvár, 1843
• György Sand: Metella / Leone Leoni; ford. Bíró Miklós; Lyceum Ny., Kolozsvár, 1844 (Franczia regénycsarnok)

• György Sand: Mont-Revéche. Regény; francziából fordítva; Récsi, Pest, 1853 (Regénycsarnok)
• Sand György: A tücsök. Népregény a falusi életből; ford. Fekete Soma; Wodianer, Pest, 1857 (Legújabb külföldi regénycsarnok)
• Egy szegény leány története; ford. Ács Antal; Hartleben, Pest, 1861
• Sand György: Antónia. Regény; ford. Greguss Ágost; Kisfaludy Társaság, Pest, 1863
• A tudós neje, 1–2.; ford. Toldy István; Emich, Pest, 1863
• A hó-ember. Regény, 1–3.; ford. Szász Gyula; Lauffer, Pest, 1864
• A pokolgép. Regény; ford. Aranka, Kertész Ny., Pest, 1865
• Consuelo, 1–3.; ford. Zomorfalvi; Franklin, Bp., 1875 (Világirodalom gyöngyei)
• Flamarande, 1–2.; Athenaeum, Bp., 1875
• Sand György: Jenny húgom. Regény; ford. Júlia [Szász Julianna]; Stein, Kolozsvár, 1875
• Sand György: Mariánna. Elbeszélés; ford. Júlia [Szász Julianna]; Stein, Kolozsvár, 1876
• A percemonti várkastély. Regény; ford. Júlia [Szász Julianna]; Stein, Kolozsvár, 1876
• A kis Grisette. Regény; ford. Csukássi Józsefné; Athenaeum, Bp., 1876

• Sand György: Césarine. Regény, 1–2.; ford. Rózsaági Antal; Maurer, Kassa, 1877
• Sand György: Az ördög-mocsár. Beszély; ford. Csukássi József; Franklin, Bp., 1877 (Olcsó könyvtár)
• Sand György: Leoni Leó. Beszély; ford. Visi Imre; Franklin, Bp., 1878 (Olcsó könyvtár)
• Sand György: A percemonti torony. Regény; ford. Zichy Camilla; Athenaeum, Bp., 1885
• Sand György: A hóember; ifjúsági átdolg. De Gerando Antonina; Légrády, Bp., 1887
• Sand György: Saint-Julien gróf. Regény; ford. Kövér Ilma; Király, Bp., 1889
• Sand György: Indiána; ford. Récsi Emil, átdolg. Haraszti Gyula; Franklin, Bp., 1890 (Olcsó könyvtár)
• Leoni Leo. Regény; ford. Kéméndyné Novelly Riza; Singer-Wolfner, Bp., 1917 (Milliók könyve)

• A megszelídült farkas. Regény; ford Havas József; Dante, Bp., 192? (Halhatatlan könyvek)
• Ők ketten; ford. Komor Zoltán; Világirodalom, Bp., 1921 (Világirodalom könyvtár)
• Jacques; ford. Győri Károly; Világirodalom, Bp., 1922 (Világirodalom könyvtár)
• George Sand vallomásai; ford. Pogány Elza; Hajnal, Bp., 1923
• Az ördögmocsár. Regény; Hellas, Bp., 1928 (Érdekes regények)
• A senkigyereke. Regény; ford. Szentmihályi Lajos; Színes Regénytár Kiadóvállalat, Bp., 1929 (Szines regénytár)
• A kis párizsi leány; ford. Gara Mihály; Színes Regénytár Kiadóvállalat, Bp., 1929 (Szines regénytár)
• A kis Fadette. Regény; átdolg. Dániel Anna; Singer-Wolfner, Bp., 1929 (Százszorszép könyvek)
• A tudós lány. Regény; Színes Regénytár Kiadóvállalat, Bp., 1929 (Színes regénytár)
• Egy ódon vár története. Regény; ford. Szegedy Ila; Tolnai, Bp., 1930 (Tolnai regénytára)
• Félúton, háztűznézőben...; ford. Vadász Lajos; Soóky, Bp., 1942
• Asszonyi győzelem; Aurora, Bp., 1943

• Mauprat. Regény; ford., jegyz. Szávai Nándor, bev. Gyergyai Albert; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (A világirodalom klasszikusai)
• A talált gyerek; ford. Eckhardt Ilona; Európa, Bp., 1965
• Consuelo; ford. Szávai Nándor; Európa, Bp., 1967
• Rudolstadt grófné; ford. Szávai Nándor; Európa, Bp., 1971
• A kis Fadette. Regény; ford. Dániel Anna; Móra, Bp., 1988
• Mese a jólelkű Fridolinról; eredeti mese alapján Maria Luise Völter, ford. Balla Katalin; Ciceró, Bp., 1995
• Életem története. Naplók, levelek, emlékiratok; ford. Kovács Ilona; Magyar Könyvklub, Bp., 2000

• Ken Russell angol rendező 1975-ös Lisztománia című szabados szemléletű botrányfilmjében az írónőt Imogen Claire színész–koreográfusnő alakította.

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Dániel Anna: George Sand világa. (MEK)
• Works by George Sand at Internet Archive
• The International Foundation Can Mossenya
• Litográfia