Gnómon – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következővel: Gnómon (matematika).

A gnómon (gnomon, gnómón), avagy árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszer: egy vízszintes alapon álló függőleges pálca. A Nap magassági szögét a pálca árnyékának hosszából számíthatjuk ki.

Korlátozottan napóraként is használható. A földrajzi szélesség és a Nap égi koordinátáinak közelítő meghatározására is alkalmas.

Brahmagupta középkori indiai matematikus módszere alapján durva közelítéssel megállapítható a gnómon árnyékának hossza alapján a napfelkelte óta eltelt idő, illetve a napnyugtáig hátralévő idő.

${\displaystyle t={\frac {d}{2\left({\frac {s}{g}}+1\right)}}}$

ahol

${\displaystyle t:}$ az eltelt idő

${\displaystyle d:}$ az időkülönbség a napfelkelte és a naplemente között

${\displaystyle s:}$ az árnyék hossza

${\displaystyle g:}$ a gnomón hossza

A kínai Taosze (Taosi) régészeti lelőhelyen i.e. 2300-ból származó gnómont találtak.^[4]

Az ókori Hellászban állítólag Anaximandrosz vezette be használatát.^[5] Egyes beszámolók szerint ő maga állított fel egyet Spártában.

Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 669. o. ISBN 963-85773-9-8  

A Wikimédia Commons tartalmaz Gnómon témájú médiaállományokat.

• Sundial links Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, dewsworld.com