Gombosszentgyörgy

	Gombosszentgyörgy (Hubošovce)
	; Gombosszentgyörgy zászlaja
	; Gombosszentgyörgy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Első írásos említés	1407
Polgármester	Katarína Škvarlová
Irányítószám	082 67
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	514 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	356 m
Terület	5,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 05′ 46″, k. h. 21° 12′ 18″49.096111°N 21.205000°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 46″, k. h. 21° 12′ 18″49.096111°N 21.205000°E
	Gombosszentgyörgy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gombosszentgyörgy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gombosszentgyörgy (szlovákul: Hubošovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. Gombosfalu és Szentgyörgy egyesítésével jött létre.

Fekvése

Eperjestől 13 km-re északra, a Tarca-folyó és a Szekcső-patak között fekszik.

Története

A község területén már a korai bronzkorban éltek emberek, a lausitzi kultúra nyomait találták meg itt.

Gombosfalu

Gombosfalut 1409-ben „Kysfalu” néven említik először, de a falu alapítása a 13. század közepére tehető. 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi András nevű papját. Különböző Sáros vármegyei családok birtoka. 1427-ben 18 adózó portája volt. Erdeje nem lévén lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1431-ben szerepel először „Gombosfalwa” alakban írott forrásban. Nevét a 15. század első felétől birtokos Gombos családról kapta. A 16. században főként zsellérek lakták, a közepes nagyságú települések közé számított. Az 1670 előtt épült Gombos udvarház állt itt. 1787-ben 39 házában 367 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GOMBOSFALVA. Gombosevtze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai Gombos, és más Urak, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Eperjeshez egy mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik. Ámbár egy nyomása határjának soványas; de mivel az is, ha miveltetik meglehetős gabonát, és bőven terem, réttyei kétszer kaszáltrtnak, legelője, és szükséges erdeje is van, piatzozása kettő, a’ hol vagyonnyait jól eladhattya, első Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 47 háza volt 398 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gombosfalva, tót falu, Sáros vmegyében, Szebenhez keletre 1 1/2 mfld: 365 kath., 18 zsidó lak. Kastély. Jó rét és föld. Erdő. F. u. a Gombos nemzetség. Ut. p. Bártfa.”^[3]

Szentgyörgy

Szentgyörgy nevű településrészét már 1307-ben „Sanctus Georgius” alakban említi oklevél, ennek Szent György temploma már a 13. században állt. 1345-ben „Zenthgyurg” alakban említik. 1600-ban 4 lakóház, templom, plébánia és iskola volt a faluban. Az eredetileg gótikus templomot 1763-ban barokk stílusban építették át. 1787-ben 7 házában 71 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT GYÖRGY. Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, határja hegyes, és közép termésű.”^[2]

1828-ban 9 háza volt 80 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-György, tót falu, Sáros vármegyében, Szebenhez keletre 1 1/2 mfld., 72 kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Péchy nemz.”^[3]

A 19. század közepén egyesült a két település. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 286, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 433 lakosából 432 szlovák volt.

2011-ben 459 lakosából 446 szlovák.

Nevezetességei

Az egykori Szentgyörgy falu temploma a 13. században épült, eredetileg gótikus stílusú, 1763-ban barokk stílusban építették át. 1922-ben és 1999-ben restaurálták.
A Gombos-kúria a 17. század elején készült reneszánsz stílusban, a 18. században átépítették, majd a 20. században iskolává alakították át.
Másik kúriája 1809-ben létesült klasszicista stílusban.
Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1700 körül épült, 1940-ben megújították.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
↑ ^a ^b Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[:0-2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)

[:1-3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)

[1]

[2]

[3]

Sablon:Kisszebeni járás m v sz A Kisszebeni járás települései
Kisszeben (Sabinov)
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)