Hérics – Wikipédia

Hérics (Adonis) nemzetség
	Tavaszi hérics (A. vernalis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Boglárkavirágúak (Ranunculales);
Család:	Boglárkafélék (Ranunculaceae);
Nemzetség:	Adonis;
Fajok
	Kárpát-medencei fajok:; Nyári hérics (A. aestivalis); Lángszínű hérics (A. flammea); Tavaszi hérics (A. vernalis); Erdélyi hérics (A. transsylvanica); További fajok:; Adonis aethiopica; Adonis amurensis; Adonis annua; Adonis apennina; Adonis atrorubens; Adonis autumnalis; Adonis barthei; Adonis bienertii; Adonis brevistyla; Adonis capensis; Adonis chaerophylla; Adonis chrysocyathus; Adonis coerulea; Adonis cyllenea; Adonis dahurica; Adonis microcarpa; Adonis multiflora; Adonis palaestina; Adonis pseudoamurensis;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hérics (Adonis) nemzetség témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hérics (Adonis) nemzetség témájú médiaállományokat és Hérics (Adonis) nemzetség témájú kategóriát.

A hérics (Adonis) a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség.

A héricsfajok mérgezők (kardenolid glikozidokat, pl. adonitoxin, tartalmaznak), fogyasztásuk tilos. Szerepelnek az OGYÉI tiltólistáján is.^[1]

Kárpát-medencei elterjedése

Magyarországon négy faja él, ezekből kettő egynyári, kettő évelő.

Héricsek elterjedése Magyarország hegységeinek területén
Hegységek	Bakony^[2]^[3]	Börzsöny^[4]	Bükk-vidék^[5]^[6]	Cserhát^[7]^[8]	Gerecse^[9]	Mátra^[10]	Mecsek^[11]^[12]	Pilis^[13]	Vértes^[14]	Zempléni-hegység^[15]
Hérics (Adonis)
nyári hérics (Adonis aestivalis)						Van
lángszínű hérics (Adonis flammea)									Van
tavaszi hérics (Adonis vernalis L.)	Van	Van	Van	Van	Van	Van	Van	Van		Van

Fajai

Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.)

Bővebben: Tavaszi hérics

Szép virágáért kirándulók és kerttulajdonosok is gyakran gyűjtik, állománya megfogyatkozott.

Élőhely

Sztyepplejtőkön, lösz- és homokpusztagyepekben.

Jellemzők

Virágai nagyok, feltűnőek, a szirmok sárgák. Márciustól májusig virágzik.
Levelei keskeny-fonalas 5 mm-nél hosszabb sallangokra szeldeltek.

Erdélyi hérics (Adonis X hybrida Wolf syn. A. transsylvanica)

A volgamenti hérics (Adonis volgensis) és a tavaszi hérics hibridje, csak a Maros-Körös közében él. A tavaszi héricsre hasonlít, de a levélsallangok kicsit szélesebbek. Fokozottan védett! A volgamenti hérics természetvédelmi értéke 250 000 Ft.^[16]

Lángszínű hérics (A. flammea Jacq.)

A nyári héricsre hasonlít, de sziromlevelei skarlátpirosak, a csészelevél szőrös. Szántóföldeken az egész országban szórványos. Nem védett.

Nyári hérics (Adonis aestivalis)

A vegyszerezéstől erősen megritkult, 40–50 cm magasra növő vetési gyomnövény, újabban ismét terjed. A csészelevél kopasz. Virágzás május-július. Mérgező, nem védett.

Etimológia

A növény neve először 1784-ben Baróti Szabó Dávid szótárában jelenik meg hérits alakban; később Diószegi Sámuelnél és Fazekas Mihálynál (1807), valamint Veszelszki Antalnál (1798) is megtalálható. A A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára ismeretlen eredetű szóként tartja számon, mely talán egy régi herencs, herincs gombanévvel állhat összefüggésben.^[17]

Jegyzetek

↑ Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
↑ A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
↑ A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
↑ A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. [2016. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
↑ A Bükk hegység éghajlata és növényzeti képe. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
↑ Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
↑ [https://web.archive.org/web/20150426062503/http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
↑ A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
↑ A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol121_p30-40.pdf A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I.]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
↑ A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
↑ Rácz János: Növénynevek enciklopédiája, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2010, ISBN 9789639902404

Források

A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk.: Simon Tibor), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények

[2] A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)

[3] A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)

[4] Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)

[5] A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. [2016. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 10.)

[6] A Bükk hegység éghajlata és növényzeti képe. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)

[7] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)

[8] Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)

[9] Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)

[10] Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 11.)

[11] [https://web.archive.org/web/20150426062503/http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 4.)

[12] A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)

[13] A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 6.)

[14] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol121_p30-40.pdf A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I.]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)

[15] A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 6.)

[16] 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

[auto1-17] Rácz János: Növénynevek enciklopédiája, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2010, ISBN 9789639902404

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]