French
DeutschHadtestparancsnokság (Kolozsvár) – Wikipédia
| Hadtestparancsnokság | |
_%C3%BAt_27_Kolozsv%C3%A1r.JPG) | |
| Település | Kolozsvár |
| Cím | Árpád út (str. Traian) 27. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1939–1942 |
| Megnyitás | 1942. január 18. |
| Rekonstrukciók évei | 1948, 2020 |
| Építési stílus | szecesszió |
| Tervező | Rátz Mihály, Ormay János |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
  Hadtestparancsnokság Pozíció Románia térképén | |
 é. sz. 46° 46′ 43″, k. h. 23° 35′ 27″46.778600°N 23.590800°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 43″, k. h. 23° 35′ 27″46.778600°N 23.590800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtestparancsnokság témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A kolozsvári hadtestparancsnokság, korabeli hivatalos nevén Magyar Királyi Honvéd Hadtestparancsnokság a város egyik 20. századi épülete. Az Árpád út (Külső Király utca, Calea Traian) 27. szám alatt található.
Története
[szerkesztés]Eredetileg román középiskolának kezdték építeni 1939-ben Rátz Mihály tervei alapján.[1][2] A második bécsi döntés után, 1941. márciustól kezdve Ormay János építészmérnök főhadnagy áttervezte a befejezetlen épületet, amely aztán a IX. Honvéd Hadtestparancsnokságnak adott helyet.[3][4] (Az erdélyi képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszternek írt beadványában „ismeretlen tervező által szörnyű és nevetséges, ún. »magyar« stílusban való gyökeres átépítése”ként említette a projektet.)[3]
Az átépítés során a bejárat két oldalára egy-egy hun és magyar vitézt ábrázoló szobor került, Borsodi Bindász Dezső alkotása. A lépcsőházban egy nyolc méteres freskó örökítette meg Horthy Miklós kolozsvári bevonulását; ezt Haranghy Jenő készítette. Szintén ő alkotta a homlokzatra a Mátyás király diadalmenete, Töhötöm, illetve Szent László című sgraffitókat. Az épület belső díszítéséhez Szopos Sándor hat freskóval, Szervátiusz Jenő a parancsnoki iroda faragott bútorzatával járult hozzá. A tiszti íróasztalokat Csorvássy István szobrai díszítették. Az üvegablakokat, amelyek erdélyi városok és történelmi családok címereit ábrázolták, Palka József tervezte.[3][4]
Az épületet 1942. január 18-án avatták fel Bárdossy László miniszterelnök és Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter jelenlétében.[5]
1944. szeptemberben, a tordai csata idején a szovjet légierő légiaknákkal támadta. A második világháború után az épület néhány évig üresen állt, és csak 1948-ban állították helyre, és szakiskolaként hasznosították. 1954-ben az iskolát megszüntették, és az épület a Securitate, illetve a rendőrség megyei székháza lett.[1] Az 1989-es romániai forradalom során, 1989. december 22-én a tüntető tömeg megtámadta és elfoglalta az épületet.[6][7]
2020 nyarán elkezdődött az épület felújítása, így a rendőrség ideiglenesen másik épületbe költözött.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság–Polis. 2004. 184. o. ISBN 973 8341 44 2
- ↑ Orbán Béla: Régi kolozsvári építőmesterek: Spáda János és Rátz Mihály. Szabadság, (2009. április 15.) arch Hozzáférés: 2020. december 13.
- ↑ a b c Sümegi György: Adalékok az erdélyi 1943-as magyar képzőművészethez. Művelődés, LXXI. évf. (2018. november)
- ↑ a b Sas Péter: A második honfoglalás, avagy Szervátiusz Jenő Hét vezér szobra. Szabadság, (2011. szeptember 14.)
- ↑ Magyar világhíradó 935. filmhiradokonline.hu (1942. január) (Hozzáférés: 2020. december 13.)
- ↑ Remus Florescu: Şapte fotografii emblematice de la Revoluţia din Cluj şi poveştile incredibile din spatele acestora. adevarul.ro, (2019. december 30.)
- ↑ Vasile Magradean: Enigmele Revoluției din Cluj: Tragedie similară masacrului de la Otopeni, evitată. mediafax.ro, (2019. december 22.)
- ↑ ATENȚIE, clujeni! Poliția s-a mutat de pe strada Traian. Unde se pot depune sesizări și plângeri? monitorulcj.ro, (2020. július 9.)
