Hangsebesség – Wikipédia

Hangsebességhez közeli sebességnél a repülőgépek keltette lökéshullámok néha érdekes párakicsapódásokat hoznak létre (a képen egy F/A–18 látható)

A hangsebesség a hanghullámok terjedési sebessége egy meghatározott közegben. Jele a fizikában c a latin celeritas, sebesség szóból. A hangsebesség függ a közegtől, melyben a hang terjed, illetve a terjedés körülményeitől. A hangsebesség független a közeg részecskéinek rezgési sebességétől.

Hétköznapi értelemben a hangsebesség fogalma legtöbbször a levegőben terjedő hangra vonatkozik. A levegő pillanatnyi állapota befolyásolja a hang terjedési sebességét: a hőmérséklet jelentős mértékben, a légnedvesség kevésbé van rá hatással. A légnyomás nem befolyásolja a hangsebességet.

Levegőben a hang lassabban terjed nagyobb magasságban, elsősorban a hőmérséklet változása miatt. Közelítő értéket az alábbi képlet ad:

,

ahol a hőmérséklet -ban.

A terjedési sebesség (propagation velocity) nem tévesztendő össze a részecskesebességgel (particle velocity)(wd). Az utóbbit a hangrezgések tulajdonságaiból (frekvenciájából) számítjuk.

Alapelvek

[szerkesztés]

Könnyen meg lehet érteni a hang terjedését egy egyszerű anyagmodell segítségével: az anyag molekuláit helyettesítsük gömbökkel, és a közöttük lévő kötést rugókkal. A hang összenyomja és széthúzza a rugókat, ezzel közvetíti az energiát a szomszédos gömbök felé. Az olyan jelenségek, mint a diszperzió vagy visszaverődés könnyen érthetőek lesznek ennek a modellnek a segítségével.

Ebben a modellben a hangsebesség elsősorban két tényezőtől függ: a golyók számától, melyeket mozgatni kell és a rugók keménységétől. Ha több golyót kell mozgatni, a hang lassabban fog terjedni. Erősebb rugók esetén a hangsebesség felgyorsul.

Valóságos anyagban az előbbi mennyiséget sűrűségnek, az utóbbit pedig rugalmassági modulusnak hívjuk. Ha minden más jellemző azonos, a hang lassabban terjed sűrűbb anyagban, és gyorsabban a „keményebb” anyagban. Például a hang gyorsabban terjed alumíniumban, mint uránban és gyorsabban hidrogénben, mint nitrogénben, mivel a második anyag sűrűbb, mint az első. Ugyanakkor a hang gyorsabban terjed alumíniumban, mint hidrogénben, mivel a belső kötések az alumíniumban sokkal erősebbek. Általában a szilárd testekben a hangsebesség nagyobb, mint folyadékokban vagy gázokban.

Részletek

[szerkesztés]
Amerikai F–14 Tomcat szuperszonikus áthúzása, a gép elhaladása közben hangrobbanás hallható

Általában a hangsebesség c:

ahol

a kompressziós modulus
a sűrűség

Így a hangsebesség az anyag merevségével nő, a sűrűségével csökken.

Adott szabványos atmoszferikus jellemzők mellett a hőmérséklet – és így a hangsebesség is – a magasság függvénye:

ahol

az adiabatikus tényező kétatomos gázokra
az egyetemes gázállandó
az abszolút hőmérséklet kelvinben
a száraz levegő moláris tömege

A képletből látható, hogy ideális gáz esetében a c hangsebesség csak a hőmérséklettől függ, a nyomástól és a sűrűségtől nem. A levegő jól megközelíti az ideális gázt. A hőmérséklet a magasság függvényében változik, a következő táblázat a levegő egyes adatait mutatja a hőmérséklet, illetve a magasság függvényében:

A hőmérséklet hatása
°C c m/s ρ kg·m−3 Z N·s·m−3
−10 325,4 1,341 436,5
−5 328,5 1,316 432,4
0 331,5 1,293 428,3
+5 334,5 1,269 424,5
+10 337,5 1,247 420,7
+15 340,5 1,225 417,0
+20 343,4 1,204 413,5
+25 346,3 1,184 410,0
+30 349,2 1,164 406,6
a hőmérséklet °C-ban
a hangsebesség m/s-ban
a sűrűség kg·m−3-ben
az akusztikai impedancia N·s·m−3 -ben (Z=ρ·c)
Magasság Hőmérséklet m/s km/h
Tengerszinten 15 °C 340 1225
11 000–20 000 m
(a gázturbinás repülőgépek szokásos magassága,
és az első szuperszonikus utasgép repülési magassága)
−57 °C 295 1062
29 000 m (az X–43A repülése) −48 °C 301 1083

A Mach-szám az objektum sebessége és a hangsebesség viszonyszáma a levegőben (közegben). Ha a Mach-szám nagyobb mint 1, szuperszonikus repülésről (a hangsebességnél gyorsabb repülésről) beszélünk. Ennek egyik kísérőjelensége a földön is hallható hangrobbanás.

Hangsebesség merev testekben

[szerkesztés]

Merev testben a rugalmassági modulus hosszirányú és nyíró alakváltozásra is nullától különböző. Így a merev testben különböző sebességű lehet a hang attól függően, hogy milyen alakváltozást okoz.

Merev rúdban (melynek vastagsága sokkal kisebb, mint a hang hullámhossza) a hangsebesség:

ahol

E a rugalmassági modulus (Young-modulus)
a sűrűség

Így acélban a hangsebesség mintegy 5100 m/s.

Ha egy merev test szélessége sokkal nagyobb, mint a hullámhossz, a hangsebesség nagyobb. Ez kitűnik, ha a rugalmassági modulust felváltjuk a sík hullám modulussal, melyet a rugalmassági modulussal és a Poisson-tényezővel fejezhetünk ki:

Hangsebesség folyadékban

[szerkesztés]

Folyadékoknak csak térfogati alakváltozásra vett merevsége van (folyadék nem tud felvenni nyíróerőt).

Így a hangsebesség folyadékban:

ahol

K a térfogati rugalmassági modulus
a sűrűség

Vízben a hangsebesség ismerete fontos az óceánfenék feltérképezése céljából. Sós vízben a hang haladási sebessége kb. 1500 m/s, édesvízben 1435 m/s. Ezek az értékek változnak a vízmélység, hőmérséklet, sótartalom függvényében.

Hangsebesség sós vízben

[szerkesztés]
[1]

ahol

a hangsebesség (m/s)
a hőmérséklet (°C)
a sótartalom (PSU)
a vízmélység (m)

Hangsebesség különböző anyagokban

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat különböző minőségű és halmazállapotú anyagokban a transzverzális és longitudinális rezgések terjedési sebességét mutatja. Minden anyagban felléphet longitudinális rezgés, más szóval hang. Transzverzális hullámok csak szilárd testekben jelentkeznek.

Közeg Longitudinális hullámok
sebessége
(m/s)
Transzverzális hullámok
sebessége
(m/s)
Levegő (20 °C) 343* -
Hélium 981 -
Hidrogén 1280 -
Oxigén 316 -
Víz 1484  
Víz (0 °C) 1407  
Jég (−4 °C) 3250  
Olaj (SAE 20/30) 1740  
Üveg 5300  
PVC (lágy) 800  
PVC (kemény) 2250 1060
Beton 3100  
Bükkfa 3300  
Alumínium 6300 3080
Berillium 12 900 8880
Ólom/5% antimon 2160 700
Arany 3240 1280
Réz 4660 2260
Magnézium/Zk60 4400 810
Higany 1450  
Acél 5920 3255
Titán 6100 3050
Volfrám 5460 5460
Vas 5170  
Bór 16 200  
Gyémánt 18 000  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Anthony F. Molland (szerk.): Maritime Engineering Reference Book, 2008, p. 34.

További információk

[szerkesztés]