Harsányi Pál – Wikipédia

Harsányi Pál (Mány, 1882. november 20. – Budapest, 1929. május 25.)^[2] numizmatikus.

Harsányi Pál földműves és Maller Julianna fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol bölcsészdoktori oklevelet szerzett, közben 1908-ban lelkészi vizsgát is tett. 1904–1908 között a Tudományegyetem érem- és régiségtani tanszékének szaksegéde volt Hampel József mellett, majd 1909-től a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1926-tól mint a múzeum éremtárának igazgatója.

A Numizmatikai Közlöny munkatársa volt, rövid ideig szerkesztője is, ahol 1908-tól közölték írásait.

Sokat foglalkozott éremleletek és érem-gyűjtemények feldolgozásával. 1912-től érdeklődését az Árpád-házi pénzek kötötték le.

1914-ben Bella Lajos régésszel a Pilis nyugati oldalán fekvő Legény-barlangban egy pénzhamisító műhely maradványait is feltárták.

1914-ben a Magyar Numizmatikai Társulat az MTA anyagi támogatásával elhatározta a C. N. H. III. kötetének elkészítését, melynek munkájával a hatalmas anyagismerettel rendelkező Harsányi Pált bízták meg. A készülő kötethez Harsányi 1914–1921 között több közleményt is publikált a Numizmatikai Közlönyben, azonban a kötet elkészítése hirtelen halála miatt félben maradt.

1975-ben aztán megjelent a III. kötet első része, amelyben Huszár Lajos numizmatikus 1526-tól 1657-ig a Habsburg-házi királyok pénzeit állította össze.

Harsányi Pál másik megkezdett, halála miatt befejezetlenül maradt nagyszabású munkája a magyar tallérok Corpusának megírása volt. A tallér-Corpus kézirata a Magyar Numizmatikai Társulat tulajdonába ment át, máig befejezetlen.

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát (Gondolat 1984) ISBN 963 281 282 4