Haszan Riza – Wikipédia

Haszan Riza
Született	1871[1] Bagdad
Elhunyt	1913. január 30. (41-42 évesen) Shkodra
Állampolgársága	oszmán
Foglalkozása	katonatiszt
Iskolái	Ottoman Military College Török Katonai Akadémia
Halál oka	emberölés
A Wikimédia Commons tartalmaz Haszan Riza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Haszan Riza pasa, modern török helyesírással Hasan Rıza (Bagdad, 1871 – Shkodra, 1913. január 30.)^[2] oszmán katonatiszt. Az első Balkán-háborúban a montenegrói és szerb hadseregek által ostromolt Szkutari védője volt. Még az ostrom alatt gyilkoltatta meg helyettese, Esat Toptani.

Bagdad mellett született a bagdadi váli, az arab nemzetiségű Mehmed Namik(wd) pasa és egy albán nemzetiségű anya fiaként.^[3] 1892-ben fejezte be tanulmányait a konstantinápolyi katonai akadémián, majd katonatiszti pályára lépett. 1895-től a nemzetvédelmi főiskolán oktatott századosi rangban, majd 1899–1900-ben a Német Császárságban vett részt katonatiszti továbbképzésen. 1901-től 1911-ig Irakban szolgált, ezt követően tábornoki ranggal Szkutariba (ma Shkodra) vezényelték, 1912 tavaszán pedig megtették a város válijává.^[4]

Az első Balkán-háború nyitányaként Montenegró csapatai 1912. október 8-án megtámadták Szkutarit, a város védelmének élére 14 ezer katonájával Riza állt.^[5] Hamarosan Esat Toptani érkezett a megsegítésére egy 10 ezer fős redifhadsereg élén.^[6] Az ostromlottak helyzete így is reménytelen volt a nagy túlerővel szemben, 1913. november közepén ráadásul egy újabb montenegrói és egy szerb hadosztály is érkezett Szkutari ostromának támogatására.^[7] Riza pasa elszántan védte a várat, a korabeli feljegyzések szerint egy ízben kijelentette: „Szkutari a jövőnk vagy a sírunk lesz, de nem a szégyenünk.”^[8]

Csaknem négy hónapja zajlott a város ostroma, amikor Riza, 1913. január 30-án rejtélyes körülmények között erőszakos halált halt.^[9] Edith Durham kissé regényes színezetű beszámolója szerint Riza egy Toptanival elköltött vacsoráról tért haza, amikor a Toptani-háztól néhány lépésre két nőnek öltözött fegyveres agyonlőtte.^[10] A közvélemény azonnal helyettesében sejtette a bűnöst. Ezt látszott igazolni, hogy a merényletet követően Toptani azonnal átvette a városparancsnokságot, és nem indított vizsgálatot felettese halálával kapcsolatosan. Egyik segédje, Osman Bali évekkel később valóban azt vallotta, hogy Toptani megbízásából ő és egy bizonyos Mehmed Kavaja követték el a merényletet.^[11] Toptani végül 1914. április 23-án átadta a várost a győztes montenegrói seregnek, ő pedig embereivel együtt bántatlanul elvonulhatott a városból.^[12]

Haszan Riza pasát a szkutari Parruca-mecsetben(wd) helyezték örök nyugalomra.^[13]

• ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
• ↑ Durham 2001: M. Edith Durham: Albania and the Albanians: Selected articles and letters 1903–1944. Ed. by Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2001. ISBN 1903616093  
• ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
• ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
• ↑ Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.