Helymegosztás – Wikipédia

A helymegosztás[1][2] (angolul: code sharing, szó szerint „kódmegosztás”) egy üzleti kifejezés, mely 1990-ből származik, amikor három légitársaság – az Australian Airlines, a Qantas Airways és az American Airlines – egyesítette szolgáltatásait az Egyesült Államok és Ausztrália járataira vonatkozólag. A helymegosztás vagy közös üzemeltetés (codeshare) egy olyan megállapodás több légitársaság között, amely eredetileg még a légiszövetségek előtti időkből származik. A gyakorlat szerint egy adott légitársaság által üzemeltetett járatot a többi légitársaság is árulhatja. (Például ha X légitársaság indít egy járatot Budapestről Madridba, akkor erre a járatra X, Y és Z társaság is árulhat és adhat el jegyeket. Ezáltal a járatok magasabb utasszámmal indulhatnak, és látszólag egy légitársaság több járatot üzemeltet, hiszen a partnerek járatait is meghirdetheti.) A legtöbb mai légitársaság rendelkezik közös üzemeltetésben érintett (code-sharing) partnerekkel, amely kulcsfontoságú számukra.

Alkalmazás

[szerkesztés]

A „kód” (code) kifejezés lényegében egy menetrendi azonosítót jelöl, amely a 2 karakteres IATA-kódból és a járat számából áll. Tehát egy „XX123” jelű gép esetén: a 123-as járatot, amit az XX jelű légitársaság üzemeltet, az YY légitársaság is árulhatja YY456 kóddal, vagy akár a ZZ légitársaság is ZZ9876 kóddal.

  • Csatlakozások esetén, ha az utas A-ból C pontba utazik, nem szükséges külön jegyet váltani A–B, majd B–C között, feltéve, ha a járatokat közös üzemeltetésben érintett partnerek üzemeltetik. Ebben az esetben az együttműködő légitársaságok megpróbálják egyeztetni a menetrendeket és a poggyász kezelését, hogy az átszállás minél kevesebb ideig tartson.
  • Azokat a járatokat, melyek megegyező útvonalon járnak, bármely partner hirdetheti. Ez látszólagos járatszám-növekedést idéz elő a légitársaságoknál.
  • Azok a légitársaságok, amelyek bizonyos helyekre nem indítanak járatokat, nagyobb piacot nyerhetnek azáltal, hogy a partner-légitársaság által üzemeltetett járatokra is adhatnak el jegyeket.

Hatások a piaci versenyre

[szerkesztés]

Rail & Fly rendszerek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2005. december 1.) „A Bizottság közleménye a 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjában előírt eljárás értelmében – Egyes menetrend szerinti légijáratok közszolgáltatási kötelezettségeinek módosításáról Portugáliban” (PDF). Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Luxemburg), Luxembourg 48 (C304), Kiadó: Európai Unió. ISSN 1725-518X. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.) „Az olyan menetrendek, amelyek nem fedik le az 1. szakaszban feltüntetett összes útvonalra kiterjedő szolgáltatást nem fogadhatók el, kivéve, ha azokat helymegosztási (code-share) megállapodás keretében nyújtják” 
  2. (2011. március 1.) „2011. évi IV. törvény az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről” (PDF). Magyar Közlöny (Magyarország), Budapest 2011 (19), 3918. o, Kiadó: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. ISSN 2063-0379. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.) „A Megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások üzemeltetése vagy nyújtása során a felek bármely légi fuvarozója kereskedelmi együttműködési megállapodásokat köthet, például helyfoglalási (blocked space) vagy helymegosztási (code share) üzemeltetési együttműködés céljából” 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Codeshare agreement című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.