Herman Boerhaave – Wikipédia

Herman Boerhaave
Született1668. december 31.[1][2][3][4][5]
Voorhout[6]
Elhunyt1738. szeptember 23. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Leiden[7]
ÁllampolgárságaEgyesült Tartományok
HázastársaMaria Drolenvaux
GyermekeiJohanna Maria Boerhaave
Foglalkozása
  • filozófus
  • botanikus
  • orvos
  • anatómus
  • kémikus
  • entomológus
  • egyetemi oktató
Tisztségea Leideni Egyetem rektora
Iskolái
Kitüntetéseia Royal Society tagja
SírhelyePieterskerk

Herman Boerhaave aláírása
Herman Boerhaave aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Herman Boerhaave témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Herman(us) Boerhaave (Voorhout, 1668. december 31.Leiden, 1738. szeptember 23.) holland orvos, anatómus, botanikus, vegyész és kutató professzor, aki egy ideig az orvosi kar öt katedrájából hármat töltött be, a Leideni Egyetem rektora és a Hortus botanicus Leideni botanikus kert igazgatója volt. Tehetséges tanárként ismerték, és Európa egyik leghíresebb tudósa volt, akinek híre Kínába is eljutott. Boerhaaves mottója: Simplex sigillum veriAz egyszerűség az igazság jele.[8]

Életpályája

[szerkesztés]

Boerhaave Voorhoutban született. Anyja, Hagar Daelder, egy amszterdami kereskedő lánya volt, aki 1673-ban meghalt. Apja, Jacob Boerhaave miniszter, Herman hatéves korában újraházasodott. Gyerekkorában, 12 éves korától öt éven át szenvedett egy tartós fekélytől a bal combján, ami miatt számtalan orvoshoz fordultak, akik fájdalmas kezelést alkalmaztak nála. Alkalmasint ezek a tapasztalatok keltették fel érdeklődését az orvostudomány, és növelték empátiáját páciensei szenvedései iránt.

A latin iskolában, ahol negyedik osztályba került (otthon már tanult, apja egyházi szolgálatra szánta), kiváló jegyekkel és azzal tűnt ki, hogy mindig osztályelsö volt. 1682-ben édesapja hirtelen meghalt, feleségét és kilenc gyermekét szegenysegben hagyva. Boerhaave először a Leideni Egyetemen tanult filozófiát, teológiát és matematikát, részben a jótevőktől kapott adomanyok segítségével. Többek között Burchard de Volder óráira járt. 1690-ben doktorált a De differentione mentis a corpore (Az elme és a test megkülönböztetéséről) című disszertációjával, amelyben Epikurosz, Thomas Hobbes és Spinoza tanait támadta. Ezt követően orvostudományt tanult. 1693-ban Harderwijkben szerzett orvosdoktori fokozatot (valószínűleg azért, mert ott olcsóbb volt, mint Leidenben; anyagi lehetőségei igen szűkösek voltak ezekben az években), és Leidenben telepedett le orvosként.

1701-ben a Leideni Egyetem orvostudományi oktatójává nevezték ki. Beavató beszédében, a De commendando Hippocratis stúdióban ezt a nagyszerű tanárt ajánlotta tanítványainak utánzásra. 1709-ben Leidenben a botanika és az orvostudomány professzora lett, és ebben a pozícióban sok hasznos munkát végzett, nemcsak az egyetem, hanem a Leideni hortus számára is, ahol sok fejlesztést és bővítést hajtott végre, és számos új fajt írt le. 1710. szeptember 14-én feleségül vette Maria Drolenvaux-t, egy gazdag kereskedő lányát. Négy gyermekük született, közülük csak egy, Maria Joanna érte meg a felnőttkort.

1714-ben kinevezték az egyetem rector magnificusának, és Govert Bidloo utódja lett a gyakorlati orvostudomány professzoraként. Itt mutatta be a betegágy melletti klinikai oktatás új formáját. Ahelyett, hogy tanítványait osztályozta volna, módszereket tanított nekik a betegek vizsgálatára, majd a diagnózis felállítására. Ezt azonban ő maga aligha tette: a betegek leveleiből vont le következtetéseket, gyógyszereket írt fel nekik. Kevéssé használta a Caeciliagasthuis tizenkét ágyát.[9] 1715-ben Nagy Péter orosz cár hajnali ötkor meglátogatta. Négy évvel később (1718) a kémia tanárává is kinevezték.

1722-ben megbetegedett, és úgy döntött, hogy nyugalomba vonul. 1724-ben megvásárolta az Oud-Poelgeestet. Minden növényt, amely nem kapott helyet a hortusban, kihelyezett a sokkal nagyobb külterületre. Egyik tanítványa a berni Albrecht von Haller volt. 1728-ban az Académie française, 1730-ban a londoni Royal Society tagjává választotta. 1729-ben fel kellett adnia kémiai és botanikai katedráit, és az orvosképzésére koncentrált. Hosszú és fájdalmas betegség után végül 1738-ban Leidenben halt meg, és a Pieterskerkben temették el. Sírja közelében 1762-ben emlékművet állítottak neki, amelyet Frans Hemsterhuis tervezett és Antony Wapperon készített el.

Jelentősége

[szerkesztés]

Boerhaave újjáélesztette a hippokratészi, ágy melletti oktatás módszerét, és nagy jelentőséget tulajdonított a halál utáni boncolásnak, amely kimutathatja a rendellenességek és a tünetek közötti összefüggést. A Boerhaave-szindrómát, a nyelőcső felszakadását heves hányás során, amelyet róla nevezték el; a holland flotta egy általa kezelt admirálisának betegségtörténete alapján írta le.[10]

A Boerhaave által bevezetett klinikai-patológiai konferenciák ma is fontos oktatási eszközt jelentenek. Számos tudományos hagyomány legjobb elemeit ötvözte. Módszereit Európa-szerte sok diák terjesztette el, akik sok országból érkeztek, hogy tanuljanak tőle. Két könyve, az Institutiones Medicinae (1708) és az Elementa Chemiae (1724) évtizedekig standard művek maradtak.

1735-ben Boerhaave találkozott a fiatal Linnével, aki éppen doktorált a Harderwijki Egyetemen. Felismerte benne a nagy tudományos tehetséget, és bemutatta George Cliffordnak, egy gazdag amszterdami bankárnak, akinek vidéki birtoka Heemstede de Hartekampban van. Clifford a betege és hipochonder volt. Boerhaave azt mondta Cliffordnak, hogy fel kell fogadnia egy orvost, aki figyeli az étrendjét, és evegett lett Linné Clifford személyes orvosa. Clifford kiterjedt növénygyűjteménye – amelyet a Holland Kelet-Indiai Társasággal való kapcsolatai révén tudott felépíteni – lehetővé tette Linnéa számára, hogy megírja híres Hortus Cliffortianusát. Boerhaave maga is leírta azokat a növényeket, amelyeket a társaság hajói hoztak Hollandiába. Például ő volt az első, aki leírta és illusztrálta a Fokföld valódi cukorerdőjét. Linné később a Protea repens nevet adta neki.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • A lelkészházat, amelyben Boerhaave Voorhoutban felnőtt, azóta Boerhaavehuisnak hívják, és a gyógynövénykerttel együtt még mindig létezik.
  • A leideni Rijksmuseum Boerhaavéról kapta a nevét.
  • A Boerhaave Medical Center ma az egykori Boerhaave-klinika testvérházában működik Amszterdamban.
  • A leideni LUMC egyetem „Boerhaave tanfolyamok” címmel orvosi továbbképzéseket szervez.
  • 1959 márciusa és 1987 júliusa között kórházat neveztek el Boerhaavéről Harderwijkben, amely a Sanatorium Sonnevanck főépületében található.
  • Antwerpenben a Stuivenberggasthuis körüli egyik utcát Boerhaavestraatnak hívják.
  • 1955 és 1961 között Boerhaave portréja volt a húszguldenes bankjegyen.[11]
  • 1958 és 1962 között KLM-légitársaságnak volt egy "Hermannus Boerhaave" nevű PH-LKN Lockheed L1049H Super Constellation kereskedelmi repülőgépe.[12]
  • A leideni Rijnsburgerwegen található egy Boerhaave-szobor, amelyet Jean Theodore Stracké szobrász készített.[13]
  • A Particulier Medisch Gezelschap Boerhaave, az Utrechtsch Studenten Corps magáncége 1881-ben alakult.
  • Deventerben az alsó HAVO és VWO középiskolája Boerhaave nevét viseli.
  • A leideni Boerhaave College, amelyet 1973-ban alapítottak, a VAVO iskola.
  • Síremlékének tervét a groningeni Hinckaertshuis kerthelyiségének falába építette be 1775 körül Paulus Graeuwen, Boerhaave tanítványa és a Groningeni Egyetem professzora.[14]
  • Hírnevének bizonyítéka az az anekdota, hogy állítólag helyesen kézbesítették a számára Kínából érkező levelet, amelynek címzése: "Boerhaave, Europa". A levelet azonban a holland konzulnak adták at.[15]
  • A Leideni Egyetemi Alap[16] lehetővé teszi a Boerhaave-széket,[17] ahol kiváló és tekintélyes, lehetőleg külföldről származó tudósok vendégprofesszori állásai vannak, akik a Leiden University Medical Center (LUMC) egy meghatározott kutatási és oktatási területét ösztönözhetik.
  • Több mint húsz városban vannak utcák, terek és városrészek, amelyek Boerhaave nevét viselik. Beleértve a haarlemi Boerhaavelaant, ahol a Spaarne Gasthuis található.
  • A Boerhaa útvonalat 2018. június 10-én nyitották meg Herman Boerhaave születésének 350. évfordulója tiszteletére. Ez a kerékpáros és gyalogos útvonal Voorhout, Oegstgeest és Leiden városokon halad el Boerhaave munkái, házai és kertjei mellett. A látnivalók közé tartozik a Het Overbosch Voorhoutban, az Oud-Poelgeest kastély Oegstgeestben és a Rijksmuseum Boerhaave Leidenben.
  • Boerhaave nyilatkozata a voorhouti Nagelbrug kerékpáralagútjának oldalára van kiírva: „Az ajtó nyitva előtted, de a szív még inkább nyitva áll”. A kerékpáralagút másik oldalán Voorhout költőjének, Joep Derksennek a verssora található: „Értékeld az élet csókját”. Mindkét sor tartalmazza az eredeti latin nyelvű szöveget is.
  • A Boerhaave Iskola Groningen városában működik. A dél-groningeni Boerhaaveschool az egyetlen általános iskola Groningenben, ahol Maria Montessori-féle oktatás folyik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Herman Boerhaave
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. http://www.boerhaavehuis.nl/
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бургаве Герман, 2015. szeptember 28.
  8. Herman Boerhaave (1668–1738) – Arts, botanicus en wetenschapper - “De leraar van heel Europa…”
  9. Rina Knoeff in Geschiedenis Magazine 2021/5
  10. J.A.M. van Son, Th. Wobbes en F.M.J. Heystraten, Het syndroom van Boerhaave, Ned Tijdschr Geneeskd. 1989, 133:1201-4
  11. Papiergeld Nederland
  12. Airhistory.net. [2022. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. Mens & Dier in Steen & Brons
  14. C. Rogge: Behang in de Tuinkamer in: Hoekstra, T.J.; Barneveld-Schelling, N.J.; e.a. (red.): Het Hinckaertshuis, zeven eeuwen bouwhistorie en bewoners, p. 143 vv. Uitg. Stichting Hinckaertshuis Groningen, Groningen, 2012, ISBN 978-90-9027065-4
  15. Boek: Het orakel. De man die de geneeskunde opnieuw uitvond: Herman Boerhaave - Luuc Kooijmans. Medisch Contact (4 november 2011). Gearchiveerd op 27 juni 2022.
  16. website Leids Universiteits Fonds
  17. website LUF-Boerhaave-leerstoel

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herman Boerhaave című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Bibliográfia

[szerkesztés]

Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Boerh.”.

Az Aphorismi de cognoscendis et curandis morbis, 1728 címlapja
  • Institutiones medicae. Leiden, 1708
  • Aphorismi de cognoscendis et curandis morbis, Leiden, 1709
    • Boerhaaves tanítványa és asszisztense, Gerard van Swieten (1700–1772) öt részből álló kommentárt közölt róla.
  • Elementa chemiae, Párizs, 1724

Irodalom

[szerkesztés]
  • Burton, William: An account of the life and writings of Herman Boerhaave. Henry Lintot, London 1743 (books.google.de), Part II 1746 (books.google.de).
  • Kooijmans, Luuc: Az orákulum. Az ember, aki újra feltalálta az orvostudományt: Herman Boerhaave, 1668–1738. Amszterdam, 2011.
  • Ducheyne, Steffen, „Different Shades of Newton: Herman Boerhaave on Isaac Newton mathematician, philosophus, and opto-chemist”, Annals of Science 74(2) (2017), 108–125. o. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00033790.2017.1304574
  • Luyendijk-Elshout, A. M. et al.: Walking with Boerhaave, Leiden Leiden és környékén, 1994. ISBN 90-801423-1-X
  • Zonneveld, P. van: Preserving Houses in Literature, Science and Art, 1989, 21-5. o.

További információk

[szerkesztés]