Hohentauern – Wikipédia

Hohentauern
Hohentauern címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Irányítószám	8785
Körzethívószám	03618
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	408 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1274 m
Terület	92,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 26′ 03″, k. h. 14° 29′ 01″47.434166666667, 14.48361111111147.434167°N 14.483611°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 03″, k. h. 14° 29′ 01″47.434166666667, 14.48361111111147.434167°N 14.483611°E
Hohentauern weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohentauern témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hohentauern osztrák község Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 414 lakosa volt.

Hohentauern Felső-Stájerországban fekszik, a Rottenmanni-Tauern hegységben, a Triebener Tauern-hágónál. Legmagasabb pontjai a Große Bösenstein (2448 m) és a Gamskögel (2386 m). Az önkormányzathoz egyetlen katasztrális községben két település tartozik: Hohentauern (348 lakos) és Triebental (85 lakos).

A környező önkormányzatok: délre Gaal, nyugatra Pölstal, északnyugatra Rottenmann, északra Trieben, északkeletre Gaishorn am See, keletre Wald am Schoberpaß.

A római időkben feltehetően itt volt található Tartursani pihenőállomás, amelyet a Tabula Peutingeriana jelöl az Aquileia (Velence mellett) - Virunum (Magdalensberg) - Lauriacum (Enns mellett) városokat összekötő Via Iulia Augusta főútvonalon.

A hágó menti települést (Taurus Inferior) először 1140-ben említik. A Triebener Tauern-hágón már a 12. században járták át öszvérkaravánok. A helyi lakosság az öszvérhajcsárságon kívül a magnezit- és grafitbányákban is dolgozott. A bányászattal az 1990-es évek elején felhagytak, bár 2013-tól történtek kísérletek a magnezitkitermelés újrakezdésére.

Hohentauern községi tanácsa 1849/50-ben alakult meg. A 2015-ös közigazgatási reform nem érintette és azóta Stájerország legkisebb lélekszámú önkormányzata.

A hohentauerni önkormányzat területén 2017 januárjában 414 fő élt. A lakosságszám 1961 óta (akkor 948 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,5%-a római katolikusnak, 6,9% evangélikusnak, 7,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

• a Szt. Bertalan-plébániatemplomot a 14. században alapították. Faragott főoltára 1750 körüli.
• a Scheibelalm műemlék hegyi tanya
• bányászmúzeum
• Keltenberg kelta élménypark

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hohentauern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Alois Leitner: Hohentauern. Bilder aus vergangener Zeit. Hohentauern 2009
• Fritz Ebner, Walter Prochaska: Die Magnesitlagerstätte Sunk/Hohentauern und ihr geologischer Rahmen, Joannea Geol. Paläont 3: 63-103 (2001)
• A település honlapja
• 62010 – Hohentauern Statistik Austria

• A Wikimédia Commons tartalmaz Hohentauern témájú kategóriát.

1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)