Horda – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következővel: Arany Horda.

A horda történettudományi, antropológiai fogalma – a szó köznapi, pejoratív jelentésétől eltérően – az ősközösségi társadalomban együtt élő emberek csoportja, a nemzetségi-törzsi szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.^[1]

A vadászó-gyűjtögető létfenntartást folytató hordák laza, esetenként az évszaktól és a vadászati, gyűjtögetési lehetőségektől függően váltakozó létszámú, egyesülő és szétváló csoportokban élnek és vándorolnak.^[2] Társadalmuk hatalmi szerkezete egyenlősítő, egalitáriánus. A legjobb vadászok képességeit elismerik, de ez nem vezet nagyobb hatalomhoz, vagy a többiek feletti ellenőrzés igényéhez, mivel ezt a többiek nem fogadnák el.^[3] A közös döntéseket hosszas tanácskozásokon alakítják ki az idősebbek részvételével.

Történetileg a hordák a világ minden, az ember által meghódított részén léteztek, de a civilizációk fejlődésével visszaszorultak a nehezebb megélhetést biztosító területekre, az esőerdőkbe, a tundrákra, az északi-sarki jégmezőkre és a félsivatagokba.^[4] E társadalmi forma legtovább fennmaradt példái többek között a szanok Dél-Afrikában, a pigmeusok Közép-Afrikában az ausztrál őslakosok sok csoportja, valamint a sosonok az Egyesült Államokban, .

Ez a szócikk részben vagy egészben a Band society című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5  
• ↑ Bjerre: Jens Bjerre: Kalahári: Kőkori emberek az atomkorban. Budapest: Gondolat. 1964. = Világjárók, 35.  
• ↑ Értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963 05 4557 8  
• Berdichewsky, Bernardo. Anthropology and the Peasant Mode of Production, Anthropology and Social Change in Rural Areas. Walter de Gruyter, 5–39. o. (1979). ISBN 978-3-110-80773-8 
• Briggs, Jean L.. Living Dangerously:The contradictory foundations of value in Canadian Inuit society, Politics and History in Band Societies. Cambridge University Press, 109–132. o. (1982). ISBN 978-0-521-28412-7 

• Zatrev, Jordan. The co-evolation of human intersubjectivity, morality, and language, The Social Origins of Language. Oxford University Press, 249–266. o. (2014). ISBN 978-0-191-64312-5 

• Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992.
• Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888.
• Denham, Woodrow W. (2014. május 1.). „Residential Group Compositions among the Alyawarra”. Mathematical Anthropology and Cultural Theory 6 (1), 1–132. o. 
• (1994. április 1.) „On Human Egalitarianism: An Evolutionary Product of Machiavellian Status Escalation?”. Current Anthropology 35 (2), 175–183. o. DOI:10.1086/204255. 
• Fried, Morton Herbert. The Notion of Tribe. Cummings Pub. Co. (1975). ISBN 978-0-846-51548-7 
• Helm, June. The People of Denendeh: Ethnohistory of the Indians of Canada's Northwest Territories. University of Iowa Press (2000). ISBN 978-0-877-45735-0 
• Kelly, Robert L.. The Lifeways of Hunter-Gatherers: The Foraging Spectrum. Cambridge University Press (2013). ISBN 978-1-107-02487-8 
• Radcliffe-Brown, A. R. (July–December 1918). „Notes on the Social Organization of Australian Tribes”. The Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland 48, 222–253. o. DOI:10.2307/2843422. JSTOR 2843422. 
• Schapera, I. The Native Inhabitants, The Cambridge History of the British Empire: South Africa, Rhodesia, and the High Commission territories. Cambridge University Press, 21–49. o. (1963) 

• Mindennapi élet a Kalahári sivatagban
• Szanok
• Vadászat és gyűjtögetés