Hozzátartozó – Wikipédia

A köznyelven a rokonok körébe tartozó személyek jogszabályi meghatározása megkülönbözteti a hozzátartozók fogalmán belül a közeli hozzátartozókat is. A jogszabályi meghatározás többször változott a magyar Polgári Törvénykönyv eredeti szövegéhez képest.

A közeli hozzátartozó fogalma alá a magyar Polgári Törvénykönyv 8:1. §-a szerint jelenleg a következő hozzátartozók tartoznak:

• a házastárs, bejegyzett élettárs,
• az egyeneságbeli rokon,
• az örökbefogadott,
• a mostoha- és nevelt gyermek,
• az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
• valamint a testvér.

• a közeli hozzátartozó
• az élettárs,
• az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa
• a házastárs, bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére,
• a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

A korábban hatályos 1959. évi IV. törvény szerint hozzátartozónak számított a jegyes, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli testvére vagy rokona, a testvér házastársa, valamint az összes közeli hozzátartozó.^[1]

• 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv)
• 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) 8:1. § (1) bek. 1. és 2. pontjai