Hung Ga – Wikipédia

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

'Hun Gar, a vasdrót kung-fu.

A Hun Gar kínai déli kemény stílusú harcművészet, amelyet a kéztechnikák túlsúlya és a "külső" (azaz izom-) erő felhasználása jellemez. A déli irányzatok közül az egyik legkeményebb. Története a Shaolin kolostor lerombolásáig, azaz a tizenhetedik századig nyúlik vissza. Ebben az időben sok harcművészeti stílust alakítottak ki a Shaolinból menekült szerzetesek, akik mandzsu-ellenes kínai hazafiakként a Triádok ősei voltak. A Hun Gar alapítója Hung Hei-gune volt; egyébként a stílus sokáig a Hung nemzetség családi harcművészete volt, csak a huszadik században kezdték kifelé népszerűsíteni.

A Hun Gar a shaolin tigris stílusra épül, az első formagyakorlat ezeket a mozdulatokat tartalmazza. A második forma a tigris és a daru stílust, a harmadik a shaolin öt állatot (tigris, sárkány, kígyó, párduc és daru). A negyedik forma légzésekre és belső erőre épül. A stílus használja a tizennyolc kínai alapfegyvert is.

A Hung Gar rendszer lényege, hogy bármely testfelület fegyver lehet, és a harcban használni is kell minden testrészt (sokan akkor buknak ki az iskolákból mai napig, mikor a különböző testfelületek keményítése folyik, pl. váll, alkar; egyszerűen nem bírják a fájdalmat).

Hangsúlyos szerepet kapnak az erős karok és a határozott lábmunka mély állásokkal, nagy lépésekkel. A külső erő fontosságára hívja fel a figyelmet a hasonlat: az ököl olyan legyen, mintha ötszáz kilónyi súly zuhanna le. A támadó felet szó szerint lefelé kell kényszeríteni, folyamatos támadásokkal kényszerítve őt az állandó védekezésre. Ráadásul a Hung Gar leginkább a lágy részeket, életfontosságú szerveket és a testüregeket támadja. Legendás a tanulók ujjainak és így fogásaiknak keménysége. Viszont a híresztelésekkel ellentétben nem alkalmaz tépéseket és karmolásokat.

A Hung Gar hagyomány úgy tartja, hogy a stílust "3 drágaság" és "4 oszlop" alkotja. Az oszlopok a 4 formára utalnak, míg a drágaságok az első, második és negyedik sorozatra.

A stílus legismertebb képviselője a filmek hőseként közismertté vált Wong Fei-hung

Egyébként a Hung Gar-t nevezik a karate stílusok szülőatyjának is. A japán (okinawai) harcművészet állítólag a kung-fu ezen ágából nőtte ki magát, bár ma már nem sok hasonlóságot mutatnak egymással. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a "karate szülőatyja" címet majdnem minden kung-fu stílus magának vindikálja. Okinawa szoros kapcsolatot ápolt Kínával, kínai mesterek éltek Okinawán is, számtalan kínai harcművészeti stílus gyakorolt hatást az okinawai harcművészetre, ezért az, hogy egyetlen kung-fu stílus lenne a "karate atyja", az túlzás.

Magyarországra a stílust eredeti, hagyományos formájában Prutkay Csaba hozta el. Ő az egyetlen magyar, akit a Traditional Hung Gar Association, Hong Kong szervezet örökös tagjának ismer el.