Hungarizmus – Wikipédia

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A hungarizmus 1930-1945 közötti magyar politikai ideológia, amely a nemzetiszocializmus helyi változataként jelent meg. Szálasi Ferenc vezetésével nyíltan irredenta, nacionalista és antiszemita mozgalom volt, amely a magyar politikai spektrum jobb szélén helyezkedett el.

A mozgalom a kispolgári tömegekre hatott, de minden réteget érintett. Mindenkit a nemzetközösségnek akart alárendelni, elvetette az egyén jogait. Fontos szerepet játszott benne a kereszténység által biztosított erkölcsi alap, de az egyház politikai szerepének növelését megtagadta.1944-ben a Nyilaskeresztes Párt – mint a hungarizmus kidolgozója – került hatalomra.

Szálasi Ferenc, az eszme megalkotója a nemzetiszocializmus magyar gyakorlatának tekintette a hungarizmust, mely – bár rokon – nem egyenlő a német nácizmussal (hitlerizmus), sem az olasz fasizmussal vagy más nemzetiszocialista eszmékkel.^[1]

A hungarizmus a szélsőjobboldali eszmék közé tartozik, mivel antiszemita, antikommunista és szélsőségesen nacionalista. Ezen kívül jellemzőjük a magyar irredentizmus is, azaz egy magyar birodalom létrehozásának célja, a Történelmi Magyarország visszahozatala. Gazdaságpolitikájuk fő jellemzője a koncentrálás a mezőgazdaságra, az agrárpolitika.

A különböző „harmadikutas”, szándékaik szerint a jobboldaliságot (liberális kapitalizmus) és a baloldaliságot (kollektivista szocializmus) meghaladó „szintetista” (fasizmus, nácizmus, hungarista) irányzatok már az 1920-as években megjelentek Magyarországon, azonban ezek az értelmiség szűk csoportjának klubjai voltak. A gazdasági világválság, Mussolini és Hitler külföldi sikereinek hatására gombamódra szaporodni kezdtek e kezdeményezések az 1930-as évek elejétől.

A bethleni konszolidáció utáni helyzetben, a hatalomból kiszorult azon nacionalisták csoportja, akik egy radikális társadalmi megújításban gondolkodtak (meghaladva mind a forradalmi, mind az ellenforradalmi ideológiákat) kicsi, társadalmi hatásukban jelentéktelen csoportokat alkottak. Így alakult ki 1922-ben az első, nevében „nemzeti szocialista” párt. Alapítója Perley volt, aki különösebb eredményeket elérni nem tudott. Utána Szász Béla és Csomóss Miklós, a Wesselényi Reform Club tagjai alakítottak nemzetiszocialista pártot Szűts Istvánnal, szintén kevés eredménnyel. Egyesek iparkodtak (társadalmi bázis nélkül) „mozgalmi” jelleget kölcsönözni a Szász-Csomós-Szűts vezette mozgalomnak: a szociáldemokraták „Barátság!” köszöntése helyett a „Bátorság!” köszöntést használták; olasz mintára az ökölbe szorított baloldali köszöntés helyett a római köszöntést (rézsútosan föltartott jobb kéz) alkalmazták. Már ekkor föltűnt (Szűts javaslatára) a „zöld ing”, amely mintegy ellenpontja volt a szociáldemokraták félkatonai sportszervezete által használt „kék ingnek”. Jelvényük a kettős-kereszt volt, karddal ötvözve. A kettős-kereszt ekkor szinte mindegyik ellenforradalmi mozgalomban, pártban megjelent. 1931-ig a hazai nemzetiszocializmus nem tudott túlnőni egy vitatársaság keretein.

1944-ben a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom – mint a hungarizmus látható formációja („A mozgalom a lélek, a párt a test” – Szálasi) – került hatalomra, és rendeleti kormányzást vezetett be, statáriummal, amelyre jellenzőek voltak a törvénysértések, terror, különösen október 15-e után.

A hungarizmus gyilkos antiszemitizmusát olyanállítások mögé rejtette, hogy egyetértenek a cionizmussal abban, miszerint a zsidóságnak legyen önálló hazája; hogy elsősorban nem faji, vagy embertani sajátosságok, esetlegesen öröklött tulajdonságok miatt, hanem kulturális szempontból tekintették rossznak a zsidóság ittlétét.

A zsidók ellen elkövetett kínzásokat, tömeggyilkosságokat a hungaristák a háború után azzal igyekeztek „magyarázni”, hogy a „csőcselék” („zöld ár”) csatlakozott a mopzgalomhoz, és ők követték el ezeket a bűnöket, nem pedig a meggyőződéses hungaristák. (Koós Kálmán könyve: Voltunk, vagyunk, leszünk. Ausztrália, 1960.)

Egy nyilas (Kun András) így vallott a háború után:

Eleinte meg sem mertem nézni a kínzásokat, majd bekíváncsiskodtam a ’Védelem és Megtorlás’ szobájába, majd előcsúszott az első pofon, a második, míg végre a lejtőre lépve nem volt többé megállás… Bukásom leginkább akkor kezdődött, amikor az összes katonai és nyilas vezetőrétegek elhagyták a főváros területét és így fej nélkül maradva, fejetlenség lett úrrá felettünk. Ekkor szabadultak fel, szabad gyeplőszárra eresztve, a szunnyadó legvadabb indulatok, melyek alvófélben mindnyájunknak közös hagyatékai, éppúgy, mint a betegségek, melyekre való hajlamosságunk alapcsírái mindenkiben kivétel nélkül megvannak, csak alkalom kell rá, hogy a csírák életerőre kapjanak, míg végre dühöngő és romboló formát öltsenek. Azzal a különbséggel, hogy míg ezekre általában van orvosság, legalábbis megpróbálkoznak rá gyógyírt szerezni, a mi nagy betegségünkre már nem volt orvosság, mert eltávoztak az orvosok, a fejesek, akik durva kelevényeinket kioltották volna, akik irányváltoztatásra bírtak volna bennünket.^[2]

Szálasi a népbírósági perében tagadta, hogy tudott volna a zsidók tömeges meggyilkolásáról, és tagadta, hogy valóban nyilasok lettek volna a tettesek:

Eljáró rendőrtisztnek arra a kérdésére, hogy a zsidók elleni atrocitásokat miért a Nyilaskeresztes Párt tagjainak rétegéből kö­vették el, azt felelem, hogy erről elsősorban nem tudok és ebben nem hiszek, mert én is szeretném magam az indítóokokat tudni és így nem is tudok felelni. Feltevésem az, hogy a nyilaskeresztes párttagok közé beszüremlettek más szélsőséges elemek, és más olyan elemek, akik a zűrzavart egyéni haszonlesés szempontjá­ból ki akarták használni. Mindezeket pedig véleményem szerint a németek befolyásolhatták. (…) Azokról a tényekről, amelyeket eljáró rendőrtiszt elembe tárt, miszerint az egyes pártszervezete­imből, mint Szent István krt. 2., Petneházy utca, Rökk Szilárd u., Városház u. 14., Molnár u. stb. zsidókat vittek volna le a Duná­hoz, vagy egyébként köztereken vagy utcákon kivégeztek, vagy esetleg a pártszervezetben megkínoztak, nincsen tudomásom. (…) Meg vagyok arról győződve, hogy amennyire a magyar nép velem együtt megnyugvással vette tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a zsidótörvények végrehajtása során hoztak, annyira megdöbbenti és elítéli a magyar nép velem együtt ezeket a kilengéseket, amelyek a zsidókérdés végrehajtása során tény­ként megállapíthatók.^[forrás?]

Bővebben: Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

Szálasi az eszmerendszerét (hungarizmus) valló emberek összességét a „Hungarista Mozgalom” elnevezésű közösségbe tömörítette 1935-től. Ez elsősorban eszmei, bajtársi közösséget jelölt, nem jogi és politikai kategória; világnézeti és nem politikai tömörülés volt.

Természetesen a hungarista világnézetnek van politikai vetülete, s ennek megvalósítása céljából pártot is szervezett Szálasi. A pártjait sorra föloszlatták és betiltották, tagjait internálták. Előbb a horthysta hatóságok, majd az utolsó formációt a szovjetek által ellenőrzött országrészeken az általuk támogatott Ideiglenes Nemzeti Kormány, az 1945. február 26-i rendeletével. Ezek a formációk a következőek voltak:

1. Nemzet Akaratának Pártja: (NAP) (1935. március 1. – 1937. április 15.) Vezetője: Szálasi. Föloszlatta a Darányi-kormány, Szálasi első letartóztatása alkalmával.
2. Hungarista Mozgalom (illegalitásban): működött 1937. április 16. – 1937. október 23. Rövidítése: HM. Vezetője: Szálasi.
3. Magyar Nemzeti Szocialista Párt: (MNSZP) (1937. október 24. – 1938. február 21.) Ez a párt a Szálasi vezette hungaristákon kívül tömörítette a vitéz Endre László vezette Fajvédő Szocialista Pártot és még nyolc, kisebb nemzetiszocialista pártot. Vezetőség: Szálasi, gróf Széchenyi Lajos, ifj. Balogh István; később Szálasi-Széchenyi. A Darányi-kormány föloszlatta, valamint az egész pártvezetőséget előzetes letartóztatásba helyezte.
4. Ezután egy hónap illegalitás (HM). Vezetője: Szálasi.
5. Nemzetiszocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom: (NSZMP – HM) (1938. március 27. – 1939. február 23.) A második Teleki-kormány föloszlatta az 1939-es választások előtt, hogy indulását lehetetlenné tegye- Vezetőség: Szálasi, gróf Széchenyi Lajos, Hubay Kálmán; Szálasi fegyházba kerülése (1938. július 6.) után Hubay.
6. Ezután egy hónap illegalitás (HM). Vezetője: Hubay.
7. Nyilaskeresztes Párt (NYKP) működött 1939. március 15. – 1942. február 23. Vezetője: Hubay (1940. október 7-éig), majd a fegyházból való szabadulása után Szálasi.
8. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom: (NYKP-HM) (1942. február 24. – 1944. augusztus 24.) vezetője: Szálasi. A Sztójay-kormány föloszlatta.
9. Hungarista Mozgalom (HM) (illegalitásban, 1944. augusztus 25. – 1944. október 15. között) Vezetője: Szálasi.
10. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom: 1944. október 16-ától. A szovjetek uralta területen hivatalos betiltására 1945. február 26-án került sor.
11. Hungarista Mozgalom (illegalitásban és emigrációban, 1945. május 1. – 1946. március 12. között. Vezetője: Szálasi Ferenc.

Szálasi kivégzése után az elsősorban az emigrációban tovább élő Hungarista Mozgalom vezetői a következők voltak: Henney Árpád (1946-1980), Tatár Imre (1980-1995) – bár meg kell jegyeznünk, hogy Henney halála után zavarossá vált az utódlás kérdése, többen is a Mozgalom vezetőjének tartották magukat.

Bővebben: Magyar Nemzeti Arcvonal

Györkös István, a később, 2019-ben rendőrgyilkosságért életfogytiglanra ítélt hungarista állítása szerint Tatár Imre őt bízta meg a Hungarista Mozgalom hazai szervezésével. Győrkös 1989 óta hivatalosan működő MNA 1995-ben, Tatár Imre halála után átvette a Hungarista Mozgalom kizárólagos vezetését. Eddigre a külföldi Hungarista Mozgalom szórványainak szervezeti, mozgalmi keretei megszűntek a tagság elöregedése, kihalása miatt. 1997-ben, 1998-ban,^[3] és 1999-ben látványos megemlékezést szerveztek a Budai Várban, létrehozván a Becsület Napját, mint a katonai hűség és becsület ünnepét. A várból történt kitiltás után ezek helyi megemlékezésekké váltak. 2000-ben a vezetői testület javaslatára megkezdődött a belső tisztulási folyamat, ami eltávolította soraiból az anglomán „bőrfejűeket”, és a „kitartó, nemzetépítő munkára alkalmatlan” egyéneket. Vezetői határozat értelmében a Mozgalom elsődleges feladatává vált a hungarista eszmeiség átdolgozása a XXI. század kihívásaihoz, és az új hungarista elit kinevelése. Győrkös István a lényeges kérdésekre újszerű válaszokat fogalmazott meg. Sokkal élesebb módon ítélte el az atlanticizmust, árnyaltabban a kommunizmust és megalkotta a nemzeti kommunizmus fogalmát. A hivatásrendi társadalomképletet korszerűtlennek minősítette, és átvett tételeket az osztálytársadalmi képletekből. A kapitalizmust és annak minden formáját hasonlóan utasította el, de még az úgynevezett nemzeti kapitalizmust is. Sok más tételt is átformált, és ez egy durva szakadást váltott ki a magukat hungaristáknak vallók köreiben.^[4] Ennek következményeként ma Magyarországon három hungarista irányzat létezik, akik között kapcsolati viszony sincs. A megreformált hungarizmust a Magyar Nemzeti Arcvonal képviseli, és ezért a többiek kommunista eszmeiség egyes tételeit magába olvasztó szervezetként kezelik. Sztálinistának, maoistának és polpotistának nevezik a propagandájukban. Saját állításuk szerint ezzel szemben ez egy kor parancsát megértő, a szélsőséges elemektől megszabadult modern hungarizmus.

2004-ben alapította Bácsfi Diána. Az szervezetet aktivitását – plakátolás, gyűlésezés, beszédek tartása – nagy médiaérdeklődés követte. Másfél éves működése alatt a szervezet fő emberei gyakran voltak bíróság előtt és estek ítélet alá többek között garázdaság miatt.^[5] A mozgalom vezetőjét viselkedése miatt 2 évre kitiltotta az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahol régészetet, egyiptológiát és filozófiát tanult.^[6] 2005 szeptemberében Bácsfi sajtónyilatkozatban hátat fordított a szervezetnek és mozgalmának is.^[7] A mozgalom tevékenysége körüli jogi ügyek még 2007-ig tartottak. Bácsfi ekkor már azt mondta, nagyon megbánta tetteit.^[8]

Bővebben: Pax Hungarica Mozgalom

A mozgalmat 2008-ban alapították. Vezetője Domokos Endre János. Létrejöttének okait – holott már létezik egy magát hungaristának tartó mozgalom -, abban kereshetjük, hogy az MNA a 90-es évek végén eltűnt a nyilvánosság elől, és ez az állapot egészen 2009-ig fennállt. A PHM Magyarország egyetlen hungarista szervezetének tartja magát, mivel véleményük szerint a MNA nem hungarista.^[9] Ezt arra alapozzák, hogy a szervezet megváltoztatta az eszme erkölcsi alapját,^[10] ezáltal olyan alapvető lényegétől fosztotta meg a hungarizmust, hogy az MNA nem tekinthető hungarista szervezetnek.

A hazánkban elsőként 1930-ban megjelenő, társadalmi bázissal is rendelkező, magukat nemzetiszocialistának valló pártok a horogkeresztet választották jelképnek. Ezek a pártok a hitlerizmus és az NSDAP olcsó magyar másolatai voltak. Rögtön két táborra is szakadtak, ahogy a korabeli pesti vicc is megörökítette: „A nemzeti szocializmus hazánkban is megjelent, de egy 'Adolf' helyett rögtön két 'Zoltánnal'.” Ezen „két Zoltán” egyike Böszörmény Zoltán újságíró volt, aki megalakította a Nemzeti Szocialista Magyar Munkás Párt nevű szerveződést. Jelvénye a vörös alapon, fehér körben elhelyezett zöld színű horogkereszt volt; rohamosztagosai barna inget viseltek. Elsősorban az 1929-ben kezdődő gazdasági világválságban egzisztenciálisan tönkrement, alföldi agrárproletariátus köréből toborozta híveit.

1932-ben Meskó Zoltán nyugalmazott katonatiszt, kisgazdapárti képviselő bejelentette kilépését a pártjából, s egyúttal bejelentette a Magyar Nemzeti Szocialista Földmíves- és Munkáspárt megalakítását. A teatralitást és komolytalanságot mi sem jelezte jobban, mint hogy erre az alkalomra Hitler-bajuszt növesztett, entente-szíjt csatolt föl, és szintén zöld horogkereszttel díszített karszalagot húzott föl. A különbség csupán annyi volt, hogy barna helyett, zöld inget választott mozgalmi egyenruhának. Meskó sem tudott országos szinten kiépült nemzetiszocialista mozgalmat szervezni: elsősorban saját választókerületében, Zalában és környékén (Délnyugat-Dunántúl) tudott magának szimpatizánsokat szerezni.

Keresztes-Fischer Ferenc m. kir. belügyminiszter a 145000/1933. számú BM (1933. 09. 06.) rendelettel betiltotta a horogkereszt bárminemű használatát magyar állampolgárok részéről, arra hivatkozva, hogy ez idegen állam (Német Birodalom) felségjelzése lett. Ezután Böszörmény pártjának jelképe a zöld kaszáskereszt, Meskó pártjának jelképe pedig a zöld nyilaskereszt lett. A kaszáskereszt a Böszörmény-féle mozgalom agrárius jellegére utalt, a nyilaskereszt pedig Szent László hadi jelvényének fölújítása volt. Ezután terjedt el a „kaszások”, ill. „nyilasok” kifejezés.

Bővebben: A Hungarista Mozgalom jelképei

Szálasi első hungarista pártja, a NAP (lásd följebb) nem használta egyik jelvényt sem. Ő az általa Hungária Egyesült Földek néven illetett Bosznia-Hercegovina területét is magába foglaló „Nagy-Magyarország” szimbólumának választott rovásjelképet használta. Ez a rovásjelkép a „HIT” szó betűjeleit tartalmazta. Ezzel is jelképezni akarta Szálasi, hogy az ő hungarizmusa nem a német hitlerizmus egyszerű kópiája, hanem önálló, sajátosan magyar nemzetiszocializmus, mely lényeges pontokban is eltér a hitlerizmustól és – az általa is nevetségesnek ítélt – magyar kópiáitól.

Későbbi pártjai már a zöld nyilaskeresztet használták, azzal a kiegészítéssel, hogy a hungarizmusra utaló fehér „H” betűt illesztettek a kereszt szárainak találkozásába. A hungarista pártok zászlaja, karszalagja is ilyenformán különbözött a többi, nemzetiszocialista pártkezdeménytől: a magyar jelleget jobban kihangsúlyozó vörös-fehér sávokat illesztettek a zászlóra (mely a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot – öt piros, négy fehér – tartalmazott) úgy, hogy a zászlórúd felé eső harmadában vörös négyzet alapon, 45°-kal elforgatott fehér négyzetben állt a zöld, „H” betűvel ékesített nyilaskereszt. Ez az elrendezés utalt a középkori zászlóhasználatra. Az új típusú – kilenc sávos – „Árpád-sáv” a mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt – egymást feltételező – társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségek (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmusa tartanak össze (négy fehér sáv). Ez eltér a – magyar címerben is megtalálható – hagyományostól, mely nyolc sávos, s jelképiségében (Turul-Árpád-ház; Krisztus átszúrt oldalából föltörő vér és víz – szentségek; négy folyó – Duna, Tisza, Dráva, Száva; stb.) is mást fejez ki.

A „zöld ing” is átvételre került, amelyet később kiegészítettek fekete zubbonnyal, lovaglónadrággal és csizmával (ill. birgerlivel), fekete nyakkendővel, fekete sísapkával (nyilas sapkarózsával) és antant-szíjjal.

A hungarizmus – hangsúlyozandó a népi, osztályokon fölülemelkedő összetartozást – minden tagja egymást a „testvér” megjelöléssel illette. A hungarista köszönés az ún. „római köszöntés” (amelyet az olasz fasizmustól a német hitlerizmus és számos egyéb nemzetiszocialista szerveződés is átvett) volt (rézsútosan fölemelt jobb kéz), melyhez társult a hungarista csatakiáltás és válasz: „Kitartás! Éljen Szálasi!” Szálasinak az 1938-as fegyházba hurcolása előtt a „Bátorság!” köszöntést használták.

A mozgalomnak a hivatalos indulója volt az Ébredj, magyar!, melynek zenéjét Sámy Zoltán szerezte, szövegét Uy Károly és Bitskey Miklós írták. A munkástagozat népszerű indulója volt a Testvér, elég a szolgaságból! kezdetű ének. Ez a hungarista hatalomátvétel után mint Hungarista Győzelmi Induló lett ismert. Ekkor írták át a második sorában a „lerázzuk” szót „leráztuk”-ra, mert szerintük a „feudálkapitalista” rendszert Magyarországon a hungarizmus döntötte meg. Zenéjét Sámy Zoltán szerezte, szövegírója nem ismert.

• Szálasi Ferenc: Hungarizmus^{[halott link]}

• Hídfő.net A Magyar Nemzeti Arcvonal hivatalos oldala
• Jövőnk.infó A Magyar Nemzeti Arcvonal kiszakadt csoportjának a híroldala
• Paxhugarica.org A Pax Hungarica Mozgalom hivatalos oldala
• Kitartás.hu A Pax Hungarica Mozgalom híroldala
• Ungváry Krisztián: „Nagypéntek nélkül nincs feltámadás”: Szálasi Ferenc külpolitikai elképzelései.
• A nyilas terror
• Szálasi nyilas kormánya
• Tóth Tibor: A Hungarista Mozgalom emigrációtörténete. Az "Út és Cél" és a "Hungarista tájékoztató" című sajtótermékek tükrében; Multiplex Media – DUP, Debrecen, 2008
• Paksa Rudolfː Szálasi Ferenc és a hungarizmus; Jaffa, Budapest, 2013