II. Claudius Gothicus római császár – Wikipédia

Claudius Gothicus
Marcus Aurelius Claudius Gothicus Augustus

A Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
268 szeptembere 270 januárja
(1 évig)
ElődjeGallienus
UtódjaQuintillus
Életrajzi adatok
Született213. május 10.
Sirmium
Elhunyt270 januárja (56 évesen)
Róma
Testvére(i)
GyermekeiClaudia (Crispina?)(?)
A Wikimédia Commons tartalmaz Claudius Gothicus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marcus Aurelius Claudius Augustus Gothicus, általánosan elterjedt néven (II.) Claudius Gothicus császár (Sirmium, 213. május 10.Róma, 270 januárja) római császár volt 268 és 270 között. Uralkodásának rövid ideje alatt számos sikert ért el. Halála után megkapta az „isteni” jelzőt.

Származása és útja a hatalomba

[szerkesztés]

Claudius felmenői ismeretlenek. Dardania, születésének helye, Moesia Superior provinciában van. Claudius a hadseregben szolgált, 260-268 között Gallienus császár tisztje volt. 268-ban Gallienus császár újonnan felállított lovasságának parancsnoka lett. Miközben Gallienus császár Mediolanumot ostromolta, hogy a lázadó Aureolust elfogja, a császár gyilkosság áldozata lett, amit egyes vélemények szerint maga Claudius követett el. Claudius II. Claudius néven császárrá nyilvánította magát. II. Claudius megkímélte Gallienus rokonságát, és uralkodása alatt is a kíméletesség jellemezte, ami rendkívül népszerűvé tette Rómában.

II. Claudius uralkodása

[szerkesztés]

II. Claudius idején a Római Birodalom megosztott volt, Gallia, Britannia, Germania provinciák kiszakadtak a birodalomból, míg Pannonia és Illyricum provinciát a gót invázió veszélyeztette. Hatalom átvétele után rögtön a gót inváziót kellett kivédenie. A naissusi csata során megsemmisítette a gót seregeket, mely győzelem a római hadsereg történetének egyik legnagyobb sikere volt. A naissusi csata során a római lovassággal – amit a leendő császár, Aurelianus vezetett – és gyalogsággal legyőzte a gót lovasokat és a harci szekereiket, melyeket szekértáborszerűen használtak a gótok a csatáikban. Több ezer foglyot ejtettek a rómaiak és a gót betörést megállították. A győzelem után kapta II. Claudius a Gothicus nevet, mely a gótok feletti Naissus melletti győzelemre utalt. A gótok visszatértek a Duna vonala mögé. A gót veszedelem megállítása után a germán törzsek aktivizálódtak, az alemannok átkeltek az Alpokon és megtámadták a birodalmat. II. Claudius seregei élén 268-ban, a naissusi csata győzelme után a benacus-tavi csata során megsemmisítette az alemannokat is. A győzelem után megkezdte a Római Birodalom egységének helyreállítását, támadást intézett a Gall birodalom ellen, mely közel 15 évvel azelőtt kiszakadt a birodalomból. A számos győzelem során sikerült elfoglalnia és újra a birodalomhoz csatolnia Hispaniát és Gallia déli részét. A végső csapást Aurelianus mérte a Gall birodalomra. 269-ben elhatározta, hogy megtámadja a vandálokat, akik betörtek Pannoniába. 270-ben diadalt is aratott felettük, de a győzelem után néhány nappal pestisben meghalt Sirmiumban. Halála előtt Aurelianust nevezte meg örökösének, aki a lovasság főparancsnoka volt, saját bátyjával, Quintillusszal szemben, akit azonban II. Claudius halála után a római szenátus mégis császárrá választott.

Források

[szerkesztés]
  • Krawczuk: Római császárok: Krawczuk, Aleksander. Római császárok. Lazi Könyvkiadó, Szeged (2008). ISBN 978-963-267-023-2 


Elődei:
Marcus Cassianus Postumus (suff)
és
Marinianus
Consul
269
collega:
Paternus
SPQR
Utódai:
Flaminius Antiochianus
és
Virius Orfitus
Előző uralkodó:
Gallienus
Következő uralkodó:
Quintillus
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap