II. Jenádiosz konstantinápolyi pátriárka – Wikipédia

II. Jenádiosz
Konstantinápoly püspöke
II. Mehmed oszmán szultán és II. Gennádiosz konstantinápolyi pátriárka (mozaik)
Született	1405 körül Konstantinápoly
Elhunyt	1473 (?) Prodromosz Szent János monostor, Szerrai közelében
Nemzetiség	görög
Felekezet	keleti ortodox kereszténység
Püspökségi ideje 1454. január 6. – 1456 májusa
Püspökségi ideje 1463 áprilisa – júniusa
Püspökségi ideje 1464 augusztusa – 1465 ősze
Előző püspök Következő püspök II. Atanáz (1x) I. Ióászáph (2x) I. Szóphroniosz (3x) II. Izidor (1x) I. Szóphroniosz (2x) II. Márk (3x)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jenádiosz témájú médiaállományokat.

II. Jenádiosz, vagy Gennádiosz Szkholáriosz (latinul: Gennadius Scholarius), eredeti nevén Jeórjiosz Kurtíszisz (Konstantinápoly, 1405 körül – Prodromosz Szent János monostor, Szerrai közelében, 1473?) bizánci tudós, és konstantinápolyi pátriárka 1454-től 1456-ig, 1463-ban, és 1464-től 1465-ig.

Jenádiosz fiatalon Markosz Eugenikosz tanítványa volt, később pedig magas világi tisztségek ellátását bízták rá.^[1] Mint bizánci tudós és teológus, aki részt vett a görögök képviseletében a bázel–ferrara–firenzei zsinaton. Itt ugyan a latin és a görög egyház egyesítését támogatta, de a zsinat után Bizáncba visszatérve megváltoztatta álláspontját, és ellenezni kezdte az uniót,^[2] ezért kolostorba kényszerült.^[1] Miután 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, Jenádiosz lett kinevezve pátriárkává. II. Mehmed oszmán szultán az új keresztény alattvalóinak egyfajta önrendelkezést kívánt biztosítani a konstantinápolyi pátriárka vezetése alatt. Gennádiosz később lemondott egyházi hivataláról, de még két ízben rövid időre ismét Konstantinápoly püspöke lett.^[3] Végül kolostorba vonult, és ott fejezte be életét.^[1][2]

Jenádiosz íróként is jelentős, és őt tartják az utolsó nagy bizánci teológusnak.^[1] Kiválóan ismert az ókeresztény és a középkori bizánci irodalom mellett a nyugati skolasztikát is. Írt vitairatokat, exegetikai és aszketikus műveket, homiliákat, liturgikus és egyéb verseket. Magyarázta Arisztotelészt és Porphürioszt. Ismert a platonista Georgiosz Gemisztosz Pléthónnal folytatott vitája, illetve a II. Mehmed oszmán szultán előtt elmondott beszéde, amely később az ortodox egyház egyik hitvallásává vált.^[1] Írásainak számát mintegy 100-ra teszik.^[2]

Jenádiosz egy művét magyar nyelvre is lefordították, és az eredeti görög szöveg mellett kísérőtanulmánnyal ellátva megjelentették:

• Gennádiosz Szkholáriosz: Petrus Hispanus mester logikájából / Ek tész dialektikész tou maisztórosz Petrou tou Iszpanou; ford. Szabó Mária, tan. Geréby György; Jószöveg Műhely, Bp., 1999 (Jószöveg hiánypótló) ISBN 9639134120, 237 p.

1. ↑ ^{a b c d e} Világirodalmi lexikon, i. m., 494. o.
2. ↑ ^{a b c} Pallas, i. h.
3. ↑ Georgiosz Scholarios és Petrus Hispanus : Bizánc, a Nyugat és a historiográfia, docplayer.hu

• Bokor József (szerk.). Gennadios, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. január 14. 
• Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975.  

• Bizánci irodalom
• Patrologia Graeca