IV. Jakab mallorcai király – Wikipédia

Ez a szócikk a mallorcai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: IV. Jakab (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk a nápolyi királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Jakab (egyértelműsítő lap).

IV. Jakab
Aragóniai Jakab Mallorcai Jakab
Mallorcai Királyság jog szerinti királya
Jaume IV/Jaime IV
Uralkodási ideje
1349. október 25. – 1375. január 10. (névleges, de iure)
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	III. Jakab
Utódja	I. Izabella de iure I. (Szertartásos) Péter de facto
Nápolyi Királyság királynőjének a férje
Giacomo (I) di Maiorca
Uralkodási ideje
1363. szeptember 26. – 1375. január 10.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	Tarantói Lajos
Utódja	Braunschweigi Ottó
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Barcelonai-ház
Született	1337. június 24. Mallorca
Elhunyt	1375. január 10. (37 évesen) Soria, Kasztília
Nyughelye	Szent Ferenc kolostor, Soria
Édesapja	III. Jakab mallorcai király (1315–1349)
Édesanyja	Konstancia aragón királyi hercegnő (infánsnő) (1318–1346)
Testvére(i)	I. Izabella címzetes mallorcai királynő
Házastársa	I. Johanna nápolyi királynő (1326–1382)
Gyermekei	N. (gyermek) (elvetélt 1364)
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Jakab témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

IV. Jakab (Mallorca, 1337. június 24. – Soria, Kasztília, 1375. január 10.) vagy más számozás szerint III. Jakab,^[1] katalánul: Jaume IV de Mallorca, spanyolul: Jaime IV de Mallorca, olaszul: Giacomo IV di Maiorca, franciául: Jacques IV de Majorque, occitánul: Jacme III de Malhòrca, névleges (de iure) mallorcai király. Vilaragut Jolán mallorcai királyné mostohafia, I. Johanna nápolyi királynő harmadik férje és IV. Péter aragóniai király anyai unokaöccse. A Barcelonai-ház mallorcai ágának utolsó férfi tagja.

III. Jakab mallorcai királynak és Konstancia aragón királyi hercegnőnek (infánsnő), IV. Alfonz aragón király lányának a fia. III. Jakab mallorcai királyt sógora, IV. Péter aragóniai király 1343-ban elűzte Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt. III. Jakab első felesége, Aragóniai Konstancia halála (1346) után egy évvel újranősült, és feleségül vette első unokatestvérét, Vilaragut Jolánt. A trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg egy IV. Péter ellen vívott Llucmajor^[2] melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek. Jolán királyné 1352-ben nyerte vissza szabadságát, amikor is II. János francia király udvarába menekült, aki kinevezte Aumelas^[3] algrófjává, mely címet 1362-ig viselte. Ugyanebben az évben összeházasította Braunschweigi Ottóval.

IV. Jakab húgát, Aragóniai Izabella (Erzsébet) mallorcai királyi hercegnőt pedig összeházasították mostohaapja, Braunschweigi Ottó montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi II. János monferrati őrgróffal 1358-ban, mely házasságból öt gyermek született.

A mentálisan retardált IV. Jakab, akinek az elszenvedett testi-lelki kínzások mély nyomot hagytak a lelkében, melyeket a nagybátyja, IV. Péter aragóniai király követett el rajta, amikor 12 éves korától 13 éven keresztül egy vasketrecben tartotta a mallorcai trónörököst, csak 1362-ben szabadult meg a fogságból. 1363-ban a testileg jó fizikumú Jakabot összeházasították a nála 11 évvel idősebb I. Johanna nápolyi királynővel V. Orbán pápa ajánlására. A házasság, úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az életéért aggódó Johanna 1366-ban száműzte férjét Nápolyból, de hivatalosan sohasem váltak el. Jakab az elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával, majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben.

Időközben meghalt anyja Jolán királyné 1372-ben vagy még pár évvel korábban. Jolán özvegye, Braunschweigi Ottó 1376-ban feleségül vette IV. Jakab özvegyét, a negyedszer is a további utódok születésének a reményébe vetett hittel házasodó, ötvenéves nápolyi királynőt Johannát, akinek ő megérte a végzetét.

Jakabot a soriai Szent Ferenc kolostorban helyezték örök nyugalomra. Mivel közvetlen utódokat nem hagyott hátra, így mallorcai királyi címét húga, Izabella örökölte, akinek az első házasságból származó gyerekei vitték tovább a címet, mely így a Palaiologosz-házra és Montferrat őrgrófjaira szállt.

• Feleségétől, I. Johanna (1326–1382) nápolyi királynőtől, 1 gyermek:
  • N. (gyermek) (elvetélt 1364)

• Kulcsár Zsuzsanna: Nápolyi Johanna In: K. Zs.: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 277–306, 1978. ISBN 963-281-359-6
• Schwennicke, Detlev: Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

• Genealogia Completa de la Casa Reial de Mallorca – 2014. május 11.
• Euweb/House of Barcelona Archiválva 2018. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 11.
• FMG/Mallorca Kings – 2014. május 11.
• Mittelalter-Genealogie/Jakob III. Titularkönig von Mallorca – 2014. május 11.

Előző III. Jakab

Mallorcai király 1349 – 1375 de iure

Következő I. Izabella de iure I. (Szertartásos) Péter de facto