Ibudilaszt – Wikipédia

Ibudilaszt
IUPAC-név
2-metil-1-(2-propán-2-ilpirazolo[1,5-a]piridin-3-il)propán-1-on
Kémiai azonosítók
CAS-szám 50847-11-5
PubChem 3671
ChemSpider 3543
DrugBank DB05266
KEGG D01385
ATC kód R03DC04
SMILES
CC(C)c1c(c2ccccn2n1)C(=O)C(C)C
InChI
1S/C14H18N2O/c1-9(2)13-12(14(17)10(3)4)11-7-5-6-8-16(11)15-13/h5-10H,1-4H3
InChIKey ZJVFLBOZORBYFE-UHFFFAOYSA-N
UNII M0TTH61XC5
ChEMBL 19449
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C14H18N2O
Moláris tömeg 230,31 g/mol
Sűrűség 1,09
Olvadáspont 53–54 °C

Az ibudilaszt (INN: ibudilast) fehér színű, vízben nem oldódó szilárd anyag.

Relatíve nem-szelektív foszfodiészteráz(en) (PDE) gátló.[1] Japánban fejlesztették ki az 1980-as években, eredetileg asztma ellen. Később kiderült, hogy gyulladásgátló hatása van mind a periferiális immunrendszerre, mind a központi idegrendszer gliasejtjeire.[2] Az utóbbi alkalmassá teheti neuropátiás fájdalom(en), sclerosis multiplex és más neurológiai betegségek (ópiumelvonási tünetek, ópium- és metamfetamin-függőség) ellen.

Újabban az agyi érkatasztrófát (stroke-ot) követő szédülés ellen alkalmazzák, mert értágító és a vérlemezkék összecsapódását gátló hatása is van.

Adagolás

[szerkesztés]

Asztma ellen: naponta kétszer 10 mg. Agyérrendszeri betegségek ellen naponta háromszor 10 mg.

Készítmények

[szerkesztés]

Nemzetközi forgalomban:[3]

  • Eyevinal
  • Ketas

Magyarországon nincs forgalomban ibudilaszt-tartalmú készítmény[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Emberben gátolja a PDE-3, -4, -10, -11 enzimet.
  2. Lásd gliasejtek típusai és funkciói.
  3. Ibudilast (Drugs-About.com)
  4. Ibudilast[halott link] (OGYI)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]