Hegumen – Wikipédia

A hegumen, ihumen vagy igumen a keleti ortodox egyházban egy kisebb kolostor főnökének a címe. Az orosz birodalomban, az egyházi birtokok 1764-es szekularizációja után a hegumen az ún. harmadik osztályba átsorolt kolostor főnöke volt. Az első és második osztályba tartozó kolostorok élén archimandriták álltak. A konvent főnökét ihumeniának nevezték. A görögkatolikus egyházban egy egyháztartomány összes kolostorának a főnökét protoihumennek nevezték. A szekularizáció előtt fontos szerepet töltöttek be az oktatás és az irodalom terén. Részt vettek a szoborok (a püspöki tanácsok, egyházi tisztviselők, szerzetesek képviselőinek) gyűlésein, a püspökök megválasztásában, és néha a kozákok gyűlésein is.

• "Az apáturak ellen" in: Simon Róbert (szerk.): A bizánci irodalom kistükre, Budapest, Európa Kiadó, 1974, 529. old. ISBN 963-07-0345-9
• Maciej Bielawski et al.: A bizánci szerzetesség. Bizantinológiai Intézet Alapítvány. Budapest, 2010. ISBN 9789638667984
• Taft, Robert – Schulz, Hans-Joachim: A bizánci liturgia. Bizantinológiai Intézet Alapítvány. Budapest, 2009. helytelen ISBN kód: 9638667909