French
DeutschIharkutosuchus – Wikipédia
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Iharkutosuchus témájú rendszertani információt. |
Az Iharkutosuchus (jelentése 'Iharkúti krokodil' a magyar Iharkút településnév és a görög σουχος / suchos 'krokodil' szavak összetételéből) a hüllők Crocodylomorpha alrendjének Hylaeochampsidae családjába tartozó nem, amely a késő kréta korban élt a mai Magyarország területén. Maradványai a Bakonyból kerültek elő, egy Iharkút és Németbánya közti bauxitbányából. Egyetlen ismert faja az Iharkutosuchus makadii.
Megjelenése
[szerkesztés]Méret és testfelépítés
[szerkesztés]Az Iharkutosuchus makadii feltehetően egy rövid orrú, kis termetű krokodil lehetett, felnőttkori testhossza körülbelül 80 centiméter lehetett. A holotípus koponya hossza 11,1 cm, a koponya lapos, rostruma rövid és széles, dorsális oldala a többi Crocodylomorphához hasonlóan díszített. A koponyában 5 premaxilláris, és 13 maxilláris fog helyezkedett míg az állkapocsban 15 dentális fog volt. A felső fogak közül a tizennyolcadik, az alsók közül pedig a tizennegyedik (moláris jellegű fog) volt a legnagyobb.[1]
Megkülönböztető bélyegek
[szerkesztés]A többi Crocodylomorphától elsődlegesen és a hüllők között is egyedülálló sok kúpot viselő moláris jellegű fogai különítik el. Az azonos családba tartozó Hylaeochampsától a rövidebb quadratum és a posterior maxilláris nyúlvány hossza különíti el.[1]
Életmód
[szerkesztés]Az Iharkutosuchus makadii egy a mai krokodilokhoz hasonló félig vízi félig szárazföldi, de mindenképpen vízhez kötött életmódot folytatott. Fogazata és a mandibula izomzata alapján elmondható, hogy ez a krokodil növényevő, mindenevő életmódot folytatott, táplálékát a növényevő (és mindenevő) emlősökhöz hasonlóan aktívan megrágta és csak utána nyelte le. A hüllőkhöz hasonlóan egész élete során váltotta a fogait, a gyors kopás, elhasználódás miatt valószínűleg gyakrabban mint a ragadozó krokodilok. Az Iharkutosuchus gyakran vált áldozatává az azonos helyen élő Allodaposuchusnak.[2]
Felfedezése
[szerkesztés]Az Iharkutosuchus holotípus koponyája 2004 nyarán került elő az egykori iharkúti bauxitbányából. A koponya a Természettudományi Múzeumba való szállítását, preparálását követően 2007 februárjában a Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie című szaklapban került publikálásra mint új nem és új faj. 2008-ban a közben előkerült paratípus koponya és fogakat tartalmazó holotípus állkapocs vizsgálata után publikációra került a koponya és az állkapocs csonttana, 2009-ben pedig a fogkopásvizsgálatok és a fogak elektronmikroszkópos vizsgálatát követően sor került a krokodiloknál egyedülálló állkapocsmozgás publikációjára.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ősi, Attila, David B. (2007. február 1.). „First report on a new basal eusuchian crocodyliform with multicusped teeth from the Upper Cretaceous (Santonian) of Hungary” (angol nyelven). Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie - Abhandlungen 243 (2), 169–177. o. DOI:10.1127/0077-7749/2007/0243-0169. ISSN 0077-7749.[halott link]
- ↑ Ősi, Attila (2009. augusztus 1.). „Jaw mechanism and dental function in the late cretaceous basal eusuchianIharkutosuchus” (angol nyelven). Journal of Morphology 270 (8), 903–920. o. DOI:10.1002/jmor.10726. ISSN 0362-2525.
- ↑ Ősi, Attila (2008. június 1.). „Cranial osteology of Iharkutosuchus makadii, a Late Cretaceous basal eusuchian crocodyliform from Hungary” (angol nyelven). Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie - Abhandlungen 248 (3), 279–299. o. DOI:10.1127/0077-7749/2008/0248-0279. ISSN 0077-7749.[halott link]
