French
DeutschIzrael himnusza – Wikipédia
Izrael nemzeti himnuszának (héberül: התקווה HaTikvá, jelentése: „A Remény”), szövegét 1878-ban Naftali Herz Imber írta, aki 1882-ben érkezett Galíciából Palesztinába.
A zene egy ősi ladinó (spanyol-zsidó) dallam, melyet Samuel Cohen dolgozott fel.[1] Érdekesség, hogy mikor 1492-ben kiűzték a zsidókat Spanyolországból, akkor egy csoportjuk a mai Bulgária területére került, és a dallamot a nem-zsidó környezet is átvette.[forrás?] Smetana így találkozott vele, és beleszőtte „Moldva” című művébe.
A dal a zsidó nép reményét fejezi ki, hogy egy napon visszatérhet ősei földjére, ahogy azt az ószövetségi szentírás megírta. A zsidókat ugyanis Kr. u. 70-ben a zsidó felkelés során Titus római légiói leverték és Jeruzsálem templomát lerombolva elűzték hazájukból szerte a világba. Kétezer évig ezért a zsidók naponta Jeruzsálem felé fordulva imát mondtak a visszatérésért, és ünnepeiket is az ottani évszakoknak és naptárnak megfelelően ülték meg. Cion Izraelnek és Jeruzsálemnek a szinonimája.
Magyarországon a dallam az igen népszerű „Tüzed, Uram, Jézus” népének dallamaként ismert.
A héber szöveg, a latin betűs átírással és magyarul
[szerkesztés]
| כל עוד בלבב פנימה נפש יהודי הומיה, ולפאתי מזרח קדימה עין לציון צופיה - | Kol ód baléváv penímá, nefes jehudí hómíjá, úl(e)fa'até mizrah kádímá, ajin leCijón cófíjá. | Mindaddig, amíg a szív dobog, a zsidó lélek vágyakozva gondol előre Kelet felé, a szemek Cionra tekintenek |
| עוד לא אבדה תקותנו, התקוה בת שנות אלפים, להיות עם חופשי בארצנו ארץ ציון וירושלים. - | Ód ló avdá tikváténú, hatikvá bat snót al`pajim, lihjót am hofsí bearcénú – Erec-Cijón (v)Jerúsá`lajim. | Még nem veszett el reményünk, Kétezer év reménye, Szabad nemzetként élni a hazánkban, Cion és Jeruzsálem földjén. |
Imber eredeti verse (1878)
[szerkesztés]| כל עוד בלבב פנימה נפש יהודי הומיה, ולפאתי מזרח קדימה עין לציון צופיה - | Kol ód baléváv penímá, nefes jehudí hómíjá, úl(e)fa'até mizrah kádímá, ajin leCijón cófíjá. | Mindaddig, amíg a szív dobog, a zsidó lélek vágyakozva gondol előre Kelet felé, a szemek Cionra tekintenek |
| עוד לא אבדה תקותנו, התקוה הנושנה, לשוב לארץ אבותינו לעיר בה דוד חנה. - | Ód ló avdá tikváténú, hatikvá hánnosáná, lásuv le-erec avoteinú – Láir bá Dávid cháná. | Még nem veszett el reményünk, Az ősi reményünk, Visszatérni apáink földjére, A városba, ahol Dávid élt. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A szöveg és a dallam történetéről többet megtudhat a következő cikkből: Gali Máté: Vándorok és vándormotívumok. www.magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
