Jármos – Wikipédia
Jármos (Jalová) | |||
A Szent György templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Szinnai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1568 | ||
Polgármester | Ján Zubaľ | ||
Irányítószám | 067 61 | ||
Körzethívószám | 057 | ||
Forgalmi rendszám | SV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 64 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 339 m | ||
Terület | 2,79 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 14′ 12″49.038889°N 22.236667°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 14′ 12″49.038889°N 22.236667°E | |||
Jármos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jármos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Jármos (1899-ig Jalova, szlovákul: Jalová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 10 km-re északkeletre, a Keleti-Beszkidekben, a Sztarinai-víztározó nyugati oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1568-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JALOVA. Jalove. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Révész Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik nap kel. Sztarina, Darával 1/4, dél. Sztakcsinhoz jó 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, középszerűen pedig kevés gabonát, árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, földgye hegyes völgyes, sárga agyagos, kavitsal egyeles, erdője kevés, piatzok Ungváron, és Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jalova, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 179 gör. kath. lak., 203 hold szántófölddel. F. u. Révész. Ut. p. Homonna.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jármos, azelőtt Jalova. Kisközség 17 házzal és 103. gör. kath. vallású, ruthén lakossal. Postája Czirókafalu, távírója Szinna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosa a Révész család volt. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, melynek építési ideje ismeretlen.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 87, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 86 szlovák lakosa volt.
2011-ben 81 lakosából 74 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1772-ben épült.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Jármos Szlovákia térképén Archiválva 2008. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A templom képes leírása
- Fotógaléria
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 25.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség