French
DeutschJog és Igazságosság – Wikipédia
| Prawo i Sprawiedliwość (Jog és Igazságosság) | |
.jpg) | |
| Adatok | |
| Elnök | Jarosław Kaczyński |
| Alapítva | 2001. június 13. |
| Ifjúsági tagozat | Jog és Igazságosság Ifjúsági Tagozata |
| Tagok száma | kb. 34500[1] (2018) |
| Ideológia | Keresztényszocializmus Kereszténydemokrácia Konzervativizmus Szociálkonzervativizmus Gazdasági nacionalizmus Euroszkepticizmus |
| Politikai elhelyezkedés | jobboldal |
| Parlamenti jelenlét | Szejm: 216 / 460 Szenátus: 64 / 100 Európai Parlamentben (Lengyelországi mandátumok): 27 / 51 |
| Európai párt | Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában |
| EP-frakció | Európai Konzervatívok és Reformisták |
| Hivatalos színei | vörös, azúrkék |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prawo i Sprawiedliwość (Jog és Igazságosság) témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Jog és Igazságosság (lengyelül Prawo i Sprawiedliwość, PiS) egy konzervatív, jobboldali populista[2][3] párt Lengyelországban. 2001-ben alapították a Kaczyński ikrek: Lech Kaczyński, aki 2010-ben bekövetkezett haláláig Lengyelország államfője volt, valamint Jarosław Kaczyński, jelenleg a párt elnöke és volt miniszterelnök. A párt tagjainak többsége a már megszűnt Szolidaritás Választási Akció, illetve a Lengyelország Építése Mozgalom tagja volt.
A 2007. október 21-én tartott előrehozott választásokon a párt a szavazatok 32,16%-át szerezte meg, ezzel elvesztette a kormányzás jogát. Ez az eredmény 166 képviselői mandátumot (36,1%) jelent a Jog és Igazságosságnak a Szejmben. A párt 2009-ben csatlakozott az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz.
A 2015. május 24-én tartott második fordulós lengyel elnöki választáson Andrzej Duda a Jog és Igazságosság támogatója nyerte 51,55%-kal, ezzel ő lett Lengyelország új köztársasági elnöke.
A 2015. október 25-én tartott parlamenti választást megnyerték 39,7%-kal, ezzel legyőzte a 8 éve kormányon lévő Polgári Platformot, és egyedül alakíthatnak kormányt Lengyelországban.
A PiS 2015 és 2023 közötti kormányzása alatt eltörölték az 1999-ben bevezetett oktatási reformot, és visszatértek a kommunista diktatúra alatt bevezetett oktatási struktúrára.
A párt európai pártja a Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában.[4]
Választási eredmények
[szerkesztés]Ideológiája, pártprogram
[szerkesztés]Az ideológiája a nemzeti konzervativizmus, a keresztényszocializmus és az antikommunizmus.
Gazdaság
[szerkesztés]A párt a kezdetekben teljesen piacpárti volt, de így is kevésbé mint a Polgári Platform. Magáévá tette a szociális piacgazdaság alapelveit, hasonlóan, mint a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok. 2005-ös kormányra kerülésükkor a párt gazdasági kérdésekben protekcionista, baloldalivá vált. Kazimierz Marcinkiewicz 2005 és 2006 közötti miniszterelnök és pártpolitikus gazdaságilag jóval liberálisabb álláspontot képviselt, mint Kaczyńskiék, amivel jóval közelebb kerültek az ellenzéki Polgári Platformhoz.
Társadalom
[szerkesztés]A párt ellenzi az azonos neműek házasságát, vagy hogy örökbe fogadhassanak gyerekeket. Nem engedélyezné az abortuszt.[5][6]
Külpolitika
[szerkesztés]Külpolitikailag a párt elkötelezett híve a NATO-nak, viszont az európai integrációt kevésbé támogatja. A párt enyhén euroszkeptikus[7] és ellenzi az Európai Egyesült Államok eszméjét.[8] Az európai föderalizmust ellenző Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának tagja.
A párt határozottan oroszellenes és ukránpárti.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://imgur.com/CczCwlz
- ↑ „EU takes Poland to court over judicial crackdown”, Axios, 2018. szeptember 24.
- ↑ „European Court of Justice orders Poland to stop purging its supreme court judges”, The Independent, 2018. október 19.
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 29.)
- ↑ „Teljes abortusztilalom jöhet Lengyelországban”, Index.hu, 2016. szeptember 20. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
- ↑ „A lengyel szejm elutasított egy civil abortuszszigorító javaslatot”, Index.hu, 2016. október 6. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
- ↑ EUROSCEPTICISM TAKING OVER EUROPE. WILL POLAND SPEARHEAD IT?. europeanstudentthinktank.com, 2016. január 21. [2016. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 30.)
- ↑ Law and Jusitce (Prawo i Sprawiedliwosc, PiS). ceeidentity.eu. [2017. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 30.)
- ↑ Borulhat Orbán Viktor terve, ha Giorgia Meloni lelép. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
 | Ez a Lengyelországról szóló vagy Lengyelországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
