Juan de Dios Peza – Wikipédia
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Juan de Dios Peza | |
Született | 1852. június 29.[1][2] Mexikóváros |
Elhunyt | 1910. március 16. (57 évesen)[1][2] Mexikóváros |
Állampolgársága | mexikói |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan de Dios Peza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Juan de Dios Peza (1852–1910) nemesi családban, Mexikóvárosban született 1852-ben. Az 1870-es években már a mexikói nagykövetségen dolgozott Spanyolországban.
Első verscsokra a Poesías 1873-ban jelent meg. Ama kötetét, mellyel már Spanyolországban is híressé vált 1879-ben publikálták Madridban La lira mexicana címmel. Ezzel egyidőben a La ilustración Española y Mexicana-nak is írt, mellyel az újságírásban is nevet szerzett magának.
Peza számtalan remekmű szerzője, melyek közül talán a Canto a la patria (Ének a szülőföldhöz876), a Cantos del hogar (Énekek a családi körhöz, 1884) és az Hojas de margarita (a margarita levelei, 1910) a legkiemelkedőbbek.
Európában és így Magyarországon sem ismertek széles körben versei, így nem szerezhetünk tágabb ismereteket a 19. századi latin-amerikai költészetről. Versei pontosan tükrözik a kialakuló modern világ hangulatát, bőséges tájleírással és lélekábrázolással.
Kötetei
[szerkesztés]- Poesías (1873)
- Canto a la Patria (1876)
- Horas de pasión (1876)
- La lira mexicana (1879)
- Algunos versos inéditos (1885)
- Poesías completas (1886)
- La musa vieja (1891)
- Hogar y patria (1891)
- La lira de la patria (1893)
- Poesías escogidas (1897)
- Poesía (1903)
Egy költeménye: Desolación
[szerkesztés]Poesías Escogidas ~ Desolación
Esperanzas y esueños,
placer y afán,
nada dura en la vida:
¡todo se va!
para el artero mundo,
dicha ó pesar,
lágrimas ó sonrisas,
¡todo es igual!
Hace bien el que lejos
de los demás,
se huelga ó se lamenta
del bien y el mal.
Hace bien el que alivio
pide jamás,
y busca en sus pesares
la soledad.
Bien hace el que disfraza
su propio mal;
bien hace el que se esconde
para llorar.
(Juan de Dios Peza)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b todotango.com (spanyol, angol, német és portugál nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)