Jűtphing – Wikipédia
A jűtphing vagy jyutping (néha jyutpin; IPA: [jyːtʰpʰɪŋ]) a sztenderd kantoni nyelvre kidolgozott latin betűs átírási rendszer, amelyet a Linguistic Society of Hong Kong (LSHK) dolgozott ki 1993-ban. Hivatalos elnevezése: The Linguistic Society of Hong Kong Cantonese Romanization Scheme.
A jyutping elnevezés a kínai 粤拼 (pinjin: Yuèpīn) szóból ered, amely a 粤语拼音 (pinjin: Yuèyǔ pīnyīn), vagyis „a yue nyelv fonetikus ábécéje” jelentésű kifejezés rövidített formája kantoni nyelven.
Szótagkezdők
[szerkesztés]b /p/ 巴 | p /pʰ/ 怕 | m /m/ 媽 | f /f/ 花 | |
d /t/ 打 | t /tʰ/ 他 | n /n/ 那 | l /l/ 啦 | |
g /k/ 家 | k /kʰ/ 卡 | ng /ŋ/ 牙 | h /h/ 蝦 | |
gw /kʷ/ 瓜 | kw /kʰʷ/ 誇 | w /w/ 蛙 | ||
z /ts/ 渣 | c /tsʰ/ 叉 | s /s/ 沙 | j /j/ 也 |
Szótagvégek
[szerkesztés]aa /aː/ 沙 | aai /aːi/ 徙 | aau /aːu/ 梢 | aam /aːm/ 三 | aan /aːn/ 山 | aang /aːŋ/ 坑 | aap /aːp/ 圾 | aat /aːt/ 剎 | aak /aːk/ 客 |
ai /ɐi/ 西 | au /ɐu/ 收 | am /ɐm/ 心 | an /ɐn/ 新 | ang /ɐŋ/ 笙 | ap /ɐp/ 濕 | at /ɐt/ 失 | ak /ɐk/ 塞 | |
e /ɛː/ 些 | ei /ei/ 四 | eu /ɛːu/ 掉[1] | em /ɛːm/ 舐[2] | eng /ɛːŋ/ 鄭 | ep /ɛːp/ 夾[3] | ek /ɛːk/ 石 | ||
i /iː/ 詩 | iu /iːu/ 消 | im /iːm/ 閃 | in /iːn/ 先 | ing /ɪŋ/ 星 | ip /iːp/ 攝 | it /iːt/ 洩 | ik /ɪk/ 識 | |
o /ɔː/ 疏 | oi /ɔːi/ 開 | ou /ou/ 蘇 | on /ɔːn/ 看 | ong /ɔːŋ/ 桑 | ot /ɔːt/ 喝 | ok /ɔːk/ 索 | ||
u /uː/ 夫 | ui /uːi/ 灰 | un /uːn/ 寬 | ung /ʊŋ/ 鬆 | ut /uːt/ 闊 | uk /ʊk/ 叔 | |||
oe /œː/ 鋸 | oeng /œːŋ/ 商 | oek /œːk/ 削 | ||||||
eoi /ɵy/ 需 | eon /ɵn/ 詢 | eot /ɵt/ 摔 | ||||||
yu /yː/ 書 | yun /yːn/ 孫 | yut /yːt/ 雪 | ||||||
m /m̩/ 唔 | ng /ŋ̩/ 吳 |
Tónusok
[szerkesztés]A kantoni nyelvben összesen 9 zenei hangsúlyt vagy tónust különböztetnek meg. Ezek közül három az úgy nevezett „belépő tónus” (kínaiul: 入聲, pinjin: rù shēng), melyek kizárólag a ‑p, ‑t és ‑k szótagvégű szótagokon jelenhet meg. Ezeket a jyutping átírásban külön számokkal nem is különböztetik meg.
A tónus neve | Jam1 Ping4 (陰平) | Jam1 Soeng5 (陰上) | Jam1 Heoi3 (陰去) | Joeng4 Ping4 (陽平) | Joeng4 Soeng5 (陽上) | Joeng4 Heoi3 (陽去) | Soeng6 Jam1 Jap6 (上陰入) | Haa6 Jam1 Jap6 (下陰入) | Joeng4 Jap6 (陽入) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A tónus száma | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 1 (7) | 3 (8) | 6 (9) |
A tónus neve magyarul | magas szinttartó vagy magas ereszkedő | középső emelkedő | középső szinttartó | mély ereszkedő | mély emelkedő | mély szinttartó | belépő magas szinttartó | belépő középső szinttartó | belépő mély szinttartó |
Tónus kontúr | 55 / 53 | 35 / 25 | 33 | 21 / 11 | 13 / 23 | 22 | 5 | 3 | 2 |
Példaírásjegy | 分 | 粉 | 訓 | 焚 | 奮 | 份 | 忽 | 發 | 佛 |
Átírás | fan1 | fan2 | fan3 | fan4 | fan5 | fan6 | fat1 | faat3 | fat6 |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Lshk romaniz: LSHK Cantonese Romanization Scheme
- ↑ cantonese.sheik pronunc: Jyutping Pronunciation Guide
- ↑ foruto: 粵語拼盤 Archiválva 2006. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben: Learning the phonetic system of Cantonese
- ↑ humanum.arts db: Chinese Character Database (Phonologically Disambiguated According to the Cantonese Dialect)
- ↑ cantonese.sheik dict: The CantoDict Project is a dedicated Cantonese-Mandarin-English online dictionary which uses Jyutping by default
- ↑ mdbg dict: MDBG free online Chinese-English dictionary (supports both Jyutping and Yale romanization)
- ↑ JyutPingEasy: 粵拼易 JyutPingEasy.Net: a website that transliterates Chinese characters to Jyutping
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jyutping című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.