Kádár Béla (közgazdász) – Wikipédia

Kádár Béla
Déri Miklós felvétele
Déri Miklós felvétele
Született1934. március 21. (90 éves)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaközgazdász,
politikus,
egyetemi oktató
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
  • magyar nagykövet az OECD mellett (1999–2003)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Kádár Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kádár Béla (Pécs, 1934. március 21.[1]) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemzetközi munkamegosztás és az iparfejlődés kérdéseinek neves kutatója. 1990 és 1994 között a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő. 1999 és 2002 között a Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsának, 2002 és 2008 között Monetáris Tanácsának tagja. 2002 és 2008 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.

Életpályája

[szerkesztés]

1952-ben érettségizett a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban,[1] majd felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakára, ahol 1956-ban szerzett közgazdász diplomát.[1] Emellett vendéghallgató volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és spanyol szakán.

Diplomájának megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank tanulmányi osztályán kapott előadói állást, majd 1958 és 1960 között az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott hasonló beosztásban. 1960-ban a Magyar Kereskedelmi Kamara csoportvezetőjévé nevezték ki. 1963-ban a Konjunktúra- és Piackutató Intézet (Kopint) fejlődő országokat kutató részlegének vezetője lett. Két évvel később a Magyar Tudományos Akadémia Afroázsiai Kutatóközpontjához került. 1972-ben az MTA Világgazdasági Kutatóintézete fejlett tőkésországok osztályának vezetőjévé nevezték ki,[1] ahol tudományos munkájának jelentős részét fejtette ki. 1988-ban távozott a kutatóintézetből, amikor az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete igazgatójává nevezték ki, tisztségét a hivatal 1990-es megszűntéig töltötte be.

1967 és 1968 között a Harvard Egyetemen volt Ford-ösztöndíjas. Emellett tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (spanyol leíró nyelvtan és latin-amerikai történelem, 1957–1965), a Santiagói de Chile-i Egyetemen (1970) és a limai San Marcos Egyetemen (1971–1972).

1970-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1980-ban akadémiai doktori értekezését.[1] Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának lett tagja, később a Nemzetközi Gazdasági és Fejlődéstani Bizottságban, a Doktori Tanácsban és az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottságban is dolgozott. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává.[1]

Közéleti pályafutása

[szerkesztés]

1990-ben, az első szabad országgyűlési választás után alakult Antall-kormányban megbízták az újonnan alakult Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetésével, amely tisztséget a Boross-kormány alatt is betöltött. Ilyen minőségében Magyarország utolsó KGST-képviselője volt 1990 és 1991 között. 1991 és 1994 között a kormány gazdasági kabinetjében is részt vett. (1994-ben a minisztérium hatásköreit elosztották.) 1992-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) színeiben országgyűlési képviselőjelölt. Az 1994-es országgyűlési választáson az MDF Baranya megyei területi listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. A költségvetési és pénzügyi bizottság elnökévé választották. 1996-ban lépett be a pártba. A Magyar Demokrata Néppárt kiválása után az MDF-frakció egyik helyettes vezetője lett. Az 1998-as országgyűlési választáson nem szerzett mandátumot.

1998 és 1999 között a Magyar Export-Import Bank Rt. elnöke volt. 1999 és 2003 között ellátta Magyarország állandó OECD-képviseletének vezetését. Szintén 1999-ben választották meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Jegybanktanácsának tagjává, majd az MNB-törvény módosítása után megalakult Monetáris Tanács tagja lett. A tanácsnak 2008-ig volt tagja.

1990-ben megválasztották a Magyar Közgazdasági Társaság egyik alelnökének, 2002-ben a társaság elnökévé választották. 2008-ban távozott a szervezet éléről, utódja Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke lett. Ekkor megválasztották az MKT örökös tiszteletbeli elnökévé.

Munkássága

[szerkesztés]

Kutatási területe a gazdasági és iparfejlődés, a nemzetközi munkamegosztás és a nemzetközi kapcsolatok. Foglalkozott az összehasonlító gazdaságpolitikával, a történelmileg megkésett modernizáció problémáival és a gazdasági növekedési folyamatokkal is.

A fejlődéstörténeti örökség, az ország területi nagysága, a szerkezeti adottságok és a külgazdasági kötődések szerepét vizsgálja a fejlesztési stratégiák kialakításában és a gazdaságpolitika megfelelő alkalmazásában. Emellett összehasonlító módon elemezte a fejlődési utakhoz kapcsolódó sajátosságokat és tanulságokat.

1967-ben nagy figyelmet keltett a fejlődés külső állapotának és feltételeinek változásával nem számoló, tehát befelé forduló gazdasági növekedés korlátait elemző kutatása. Hasonlóan figyelemfelkeltő volt 1979-ben a világgazdaságban kibontakozó tartós hatású szerkezeti változásokat felártó kutatása is.

Több mint négyszáz tudományos közlemény szerzője, társszerzője, amelyek közül több mint száz idegen nyelven jelent meg.

Családja

[szerkesztés]

Édesapja elemi iskolai igazgató, édesanyja háztartásbeli volt. 1970-ben vette feleségül Derzső Patríciát, aki 1999-ben elhunyt. Házasságukból egy fiúgyermek (Béla) született.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Gazdaságfejlődés és nemzetközi munkamegosztás a fejlődő országokban (1967)
  • Gazdaságfejlődés és nemzetközi munkamegosztás (kandidátusi értekezés, 1970)
  • Kis országok a világgazdaságban (1970) (angolul, spanyolul is)
  • A fejlődő országok. Jegyzet a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus esti egyetemek Nemzetközi Munkásmozgalom Története szakosító tanf. hallg. részére. 2. évf.; szerk. Kádár Béla, Kerekes György; Kossuth, Bp., 1971
  • Latin-Amerika növekedési dilemmái (1977, angolul 1980)
  • Szerkezeti változások a világgazdaságban; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1979
  • Structural Changes in the World Economy (1979)
  • Szerkezeti átalakulás a világgazdaságban (akadémiai doktori értekezés, 1980) (angolul is)
  • Economic and technological development and strategic thinking in the eighties; Hungarian Scientific Council for World Economy, Bp., 1982 (Trends in world economy)
  • A nemzetközi iparfejlődés és munkamegosztás új irányzatai (1984)
  • Magyar külgazdasági stratégia a nyolcvanas években (1987)
  • Szemben az árral (1996)
  • Csaba László–Kádár Béla–Práger László: Három tanulmány az EU-csatlakozás makrogazdasági és stratégiai összefüggéseiről; ISM, Bp., 1999 (Európai tükör. Műhelytanulmányok)
  • Globalizálódás és kisországi stratégia; Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. (2005)
  • Deficitjeink; Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. (2014)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 363. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online

Források

[szerkesztés]