Kálium-acetát – Wikipédia

Kémiai azonosítók
Kálium-acetát

IUPAC-név	kálium-acetát
CAS-szám	127-08-02
ATC kód	B05XA17
Gyógyszerkönyvi név	Kalii acetas
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	CH₃COOK
Moláris tömeg	98,15 g/mol
Megjelenés	fehér kristályos por
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség	1,57 g/cm³
Olvadáspont	292 °C
Oldhatóság (vízben)	200g/100g (0 °C-on)
Veszélyek
EU osztályozás	Nincsenek veszélyességi szimbólumok^[1]
R mondatok	nincs^[1]
S mondatok	nincs^[1]
Lobbanáspont	250 °C^[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-acetát (E261) egy kálium tartalmú bázis (kálium-hidroxid vagy kálium-karbonát), és ecetsav reakciójából keletkezik.

2CH₃COOH + K₂CO₃ → 2CH₃COOK + CO₂ + H₂O

Ez egy sav-bázis reakció, vagyis víz és só (jelen esetben kálium-acetát) keletkezik, míg a sav és a lúg semlegesíti egymást.

Felhasználási területek

a kálium-acetátot a kloridok (kalcium-klorid, magnézium-klorid) helyett jégtelenítésre, síkosságmentesítésre használják. Kevésbé reagens, és sokkal kevésbé korrodál, ezért leginkább repülőterek kifutóján alkalmazzák. Hátránya hogy a többi vegyülethez képes drágább
a K-jelzésű tűzoltókészülékekben előszeretettel használják, mert nagy a hőkapacitása, valamint az olajos felületeken vékony, nem gyúlékony réteget képez
élelmiszerekben tartósítószerként, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E261 néven. Ecetsavra érzékeny embereknek (rendkívül ritka) nem ajánlott, ezen kívül nincs ismert mellékhatása. Napi beviteli mennyiség nincs korlátozva.
konzerválásnál, mumifikálásnál a formaldehidhez adagolják^[2]