Kék galamb – Wikipédia

Kék galamb
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
Nem: Columba
Faj: C. oenas
Tudományos név
Columba oenas
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A kék galamb területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A kék galamb területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék galamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék galamb témájú médiaállományokat és Kék galamb témájú kategóriát.

Kék galamb egy angliai madáretetőn

A kék galamb (Columba oenas) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hegyvidéki bükkösök, öreg tölgyesek közt érzi jól magát, a modern erdőgazdálkodás nem kedvez neki, ezért állománya fogyatkozó.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Columba oenas hyrcana
  • Columba oenas oenas Linnaeus, 1758
  • Columba oenas yarkandensis Buturlin, 1908

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 32–34 centiméter, szárnyfesztávolsága 63–69 centiméter, testtömege pedig 250–350 gramm közötti. Tollazatára a szürkéskék szín a jellemző. Nyakán csillogó kék folt található.

Életmódja

[szerkesztés]

Magvakkal, bogyókkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul.

Szaporodása

[szerkesztés]
Kék galamb tojása

Erdőkben, odúban fészkel. Ha teheti, a fekete harkály által készített odúban rendezkedik be. Fészekalja 2 tojásból áll. A szülők 16-17 napig felváltva kotlanak, a kikelés után a fiókákat begytejjel etetik. A fiatal madarak 28-29 nap után repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartózkodik az erdőkben, de néha áttelel.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]