Kínai hibiszkusz – Wikipédia
Kínai hibiszkusz | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágzó példány | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Hibiscus rosa-sinensis L. | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kínai hibiszkusz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai hibiszkusz témájú médiaállományokat és Kínai hibiszkusz témájú kategóriát. |
A kínai hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Nevezik még kínai rózsának,[1] szobai hibiszkusznak,[2] rózsamályvának[2] és Hawaii-rózsának[2] is. Számtalan változata, hibridje ismert. Az egyik legnépszerűbb hazai körülmények között szobai dísznövény.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Neve ellenére Indiából származik, de már nagyon hosszú ideje dísznövénynek ültetik, így elterjedt szerte a világon.
Jellemzői
[szerkesztés]1–3 m magas, örökzöld, fásodó cserje, fa alakúvá is könnyen nevelhető. Sűrűn álló ágai 1-2 évesen kezdenek fásodni. Mivel gyorsan nő és erőteljesen bokrosodik, előszeretettel ültetik élősövénynek.
Szétterülő, szív alakú leveleinek vége csipkézett.
Ötszirmú, szagtalan virágai nagyok; az eredeti változatok általában vörösek, a nemesítettek színe a rózsaszínen és narancssárgán át a fehérig, illetve a sárgáig terjed; bibéjük hosszan előrenyúlik. Az egyes virágok általában egy-egy napig nyílnak. Poliploid kromoszómaszámúak.
Termesztése
[szerkesztés]Virágvariációi
[szerkesztés]Szimpla, illetve dupla/tripla, vagy "rétes" virágú, ki hogy hívja őket.
Itt (oldal közepe) van egy összefoglaló kép a virágok lehetséges formájáról.
Levelei (oldal közepe) eltérő formájúak lehetnek, szélük szeldelt, vagy egyenes, a szív alakútól, a juhar-szerűig bármilyen formában előfordulhat, egy tövön is lehetnek több formájú levelek. Példák.
Hibridjei
[szerkesztés]Számtalan hibridje ismert, és folyamatosan hibridizálnak újabbakat a már meglévőkből, így szinte bármilyen színben, színkombinációban találkozhatunk velük.
Igényei
[szerkesztés]Magyarországon télen vagy 10-15 Celsius-fokon teleltetjük, vagy szobahőmérsékleten fényes helyen tartjuk. Tavasszal a fagyok elmúlta után szabadba tehetjük, félárnyékra, napfényre. Igyekezzünk szoktatni a napfényhez, mert hajlamos megégni, és elhullatni leveleit. Viszonylag vízigényes (2-3 naponta öntözzük, nagy melegben sűrűbben, máskülönben a képződött bimbókat eldobálja). Virágzásindító tápoldattal segíthetjük a virágképződést, ez a növekedésére is jó hatással van. Virágai: Nagyobb bokrokon egyszerre többet is kinyit, kisebb töveken egymást követik a virágok, melyek 1-2 napig díszítenek. A rövid virág élettartamot ellensúlyozza az, hogy egy egészséges tő egymás után 8-10 virágot is nyithat, évente általában 2 virágzási ciklusa van. Kora tavasszal az öregebb tövek metszésével elősegítjük az erősebb növekedést, bőséges virágzást. (A virágok a fiatal, lágyszárú hajtásokon nyílnak).
Beszerzése
[szerkesztés]Hazánkba főként holland és német hibiszkuszokat hoznak be, tipikusan ezek találhatóak meg a virágboltok, hipermarketek, kertészetek kínálatában. Ezeket a növényeket a szebb külalak végett „törpésítő” hormonnal kezelik, emiatt levélközei megrövidülnek. Szintén kezelik a mélyzöld színért, illetve megfelelő sűrűségű levélkorona elérése érdekében, emiatt a gyökereik gyakran elégtelenek a növény táplálására, ezt tetézi a tápanyagban szegény táptalaj, ami legfőképpen tőzeget tartalmaz. Emellett a virágzást dömpingszerűvé erősítő hormonokat, anyagokat is kapnak, ezek a tényezők vezetnek ahhoz, hogy a boltból vásárolt példányok 35-50%-a a vásárlást követően hamarosan elpusztul. Ha ilyen növényt vásárolunk, sok hibiszkusz-gyűjtő javasolja, hogy azonnal ültessük át (sokan kimossák a gyökerek közül is a földet), és ha a növény méretéhez mérten sok bimbó van a növényen, ne sajnáljuk kitörni azokat (ugyanígy a frissen gyökerezett hajtásokról sem), mert ezek után a növény a gyökér fejlesztésére fordítja energiáit, és megerősödve hozhatja a következő virágait.
Néhány magánkertészet is foglalkozik hibiszkuszok szaporításával, az innen vásárolt növények jobb túlélési eséllyel indulnak, mint a boltiak, és tapasztalatok szerint sokkal több szín- és formavariációt találhatunk meg kínálatukban, valamint sokkal kevesebb hormonterhelésnek vannak kitéve, hiszen nem kritérium a tökéletes, törpe forma és a sok bimbó. Ilyen kertészeteket az interneten, vagy különböző kertészeti kiállításokon bőven találhatunk.
Gyűjtőkkel is felvehetjük a kapcsolatot az internetes fórumokon keresztül, akik nagyon szívesen osztják meg másokkal a szaporítható levágott hajtásokat, így alkalmunk nyílhat cserére is. A hazai kínálaton kívül sokan foglalkoznak közülük külföldről beszerzett, begyűjtött kuriózum példányokkal is.
Szaporítása
[szerkesztés]Magról való szaporítása körülményes, tapasztalat, hogy nagyon sok hibrid nem nevel csíraképes magot. További akadály, hogy hazánkban a magok beéréséhez megfelelő klímát is igen nehéz előállítani, bár általában a mag beszerzése a legnehezebb feladat.[3] Érdemesebb inkább ivartalan szaporítással próbálkozni, ahol megfelelő módszerrel 60-90%-os eredési arány érhető el.[4]
Felhasználása
[szerkesztés]Az ázsiai nők sokáig az ebből a virágból kivont festékanyaggal színezték a hajukat és a szemöldöküket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hibiszkusz - a kínai rózsa. édenkert.hu, 2011. április 22.
- ↑ a b c Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 394. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Aussaat von Hibiscus (német nyelven). Hibiskus Wunder, 2010. június 20. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
- ↑ Nia: A hibiscusok gyökereztetése. [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
Források
[szerkesztés]- Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 34. ISBN 3-938282-09-6
- Hibiscus rosa-sinensis L. Sweet Plants of the World Online
További információk
[szerkesztés]magyar nyelvű oldalak:
- A trópusi Hibiscus
- HibiscusForest
- az Index Hibiscusos fóruma
- a Gazlap Hibiscusos fórumja Archiválva 2008. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hibiscus
angol nyelvű oldalak:
- World of Hibiscus
- Hidden Valley Hibiscus
- Potted Hibiscus
- Hibiscus rosa-sinensis in Pots
- The Hibiscus Place
- Tried And True Hibiscus
- JE Ludick Hibiscus Hybridizer
- Hibiscus at Purdie's
- Tropical Hibiscus
- A Community Garden of Hibiscus levelezőlista
- Identification of Insects, Pests & Diseases That Effect Hibiscus rosa-sinensis Cultivars
német nyelvű oldalak:
francia nyelvű oldalak:
svéd nyelvű oldalak:
- Tropical Hibiscus in Sweden angol és svéd nyelven
Hibiscus Szövetségek
[szerkesztés]- International Hibiscus Society
- Australian Hibiscus Society
- Canadian Hibiscus Society Archiválva 2008. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- American Hibiscus Society
- Hibiscus Society of Queensland Archiválva 2008. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben