Köprülü Mehmed pasa – Wikipédia

Köprülü Mehmed pasa
Köprülü Mehmed Paşa
Született	1580 Berat
Elhunyt	1661. október 31. (80-81 évesen)[1][2] Edirne[3]
Állampolgársága	oszmán
Gyermekei	Köprülü Ahmed Köprülü Fazıl Mustafa Pasha
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	az Oszmán Birodalom nagyvezírje (1656. szeptember 15. – 1661. október 31.)
Sírhelye	Isztambul
A Wikimédia Commons tartalmaz Köprülü Mehmed pasa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Köprülü Mehmed törökül: Köprülü Mehmed Paşa (Rojnik, 1575–1583 között – Drinápoly, 1661. október 31.) oszmán nagyvezír, a Török Birodalom hanyatlásának átmeneti megállítója. Albán származású volt, két fia, Ahmed és Musztafa később szintén a Birodalom nagyvezírei lettek.

Albániában született és devsirme-gyerekként került a törökökhöz. Idővel egyre magasabb rangba jutott és 1656-ban nagyvezírré tette IV. Mehmed. Teljhatalmat kapott, az államügyek intézését is szinte teljesen ő vette a kezébe. Eléggé kemény módszereket alkalmazott politikájában, de vitathatatlan, hogy tehetséges és rátermett államférfiú volt.

A birodalomban ebben az időben komoly válságok álltak fenn, amik megindították a hanyatlás útján. A hódítások megcsappantak, emiatt a gazdasági erő is csökkent, s alig volt zsold a reguláris katonák (janicsárok, szpáhik) fizetésére. A janicsárság rendszeresen lázadozott, s nem egy esetben tettek le szultánokat a trónjukról. 1644-ben Velencével egy hosszú háború tört ki, amely kezdetben olasz sikerekkel indult és a keresztény hajók már Konstantinápoly kapuit döngették.

Mehmed szigorú takarékossági rendszabályokat vezetett be, mert világosan látta, hogy az állampénzek jó része elúszott egyfelől a fényűző életmód folytatásán. Sikerrel rendezte az adóviszonyokat, így újból zsoldot tudott fizetni, s a janicsárok egy időre lehiggadtak.

A Dardanelláknál legyőzte a velencei flottát, amelyek a fővárost fenyegették. 1658-ban személyesen vezetett hadjáratot Erdélybe, bevette Lugost és Karánsebest, majd a kegyvesztett II. Rákóczi György helyébe Barcsay Ákost nevezte ki. Később Anatóliában egy lázadást fojtott el.

Közben gondos nevelést adott fiának, Fazıl Ahmednak. 1661-ben, amikor meghalt, az energikus fiú került apja helyére és folytatta az eddigi politikát. A sikerek ellenére a kiváltó okokat nem tudták megszüntetni, ugyanis a birodalom léte a reguláris katonaságtól függött, amelyet a nagy hódítások láttak el.

• Köprülü-család

• Köprülü Mehmed Pasha (angol)
• R. Várkonyi Ágnes: Megújulások kora. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. ISBN 9635484712

Elődje: Bojnujaralü Mehmed pasa

Az Oszmán Birodalom nagyvezíre 1656–1661

Utódja: Köprülü Ahmed pasa