Kalocsa Róza – Wikipédia
Kalocsa Róza | |
Született | 1838. február 5. Reformátuskovácsháza |
Elhunyt | 1901. február 16. (63 évesen) Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | pedagógus, internátusigazgató, író |
Sírhelye | Debrecen |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kalocsa Róza (Reformátuskovácsháza, 1838. február 5. – Debrecen, 1901. február 16.) az első magyar diplomás tanítónő,[1] református felső leányiskolai tanárnő, internátusigazgató, író.
Élete
[szerkesztés]Kalocsa Mihály tanító és Vörös Krisztina leánya. Szülőföldjén tanult, majd 11 éves korától Aradon. Felnővén Pesten négy évig nevelősködött. 1864-től 1875-ig a pesti református felső leányiskola igazgatónője volt, és ő vezette be a magyar nyelv rendszeres tanítását a nőnöveldékbe; mint igazgató-tanítónő működött Szatmáron (a protestáns leánynevelő-intézetben 1875–80.), Újpesten, Somorján (1888) és Cegléden, majd felekezeti, majd állami felsőbb, polgári vagy népiskolákban. 1893-tól a debreceni református felsőbb leányiskola tanára és internátusának igazgatónője volt. Özvegy Márkus Elekné néven hunyt el 1901. február 16-án esti 10 órakor, életének 63., tanítói működésének 37. évében; örök nyugalomra helyezték 1901. február 18-án délután a debreceni Kossuth utcai temetőben.
Írásai
[szerkesztés]Cikkei fordítások, iránycikkek, nevelési, kertészeti értekezések, mesék stb.; írói pályáját a Családi Körben kezdte (1864. 21., 22. sz. A tulipán, 1871. Úti naplómból: Berlin, London, stb.); írt a Hölgyfutárba (1864. I. 33–37. sz. ford. beszély), a Fővárosi Lapokba, az Arany Koszorújában s a Gyermeklapokba; a Kertész Gazdába (1869. I. 1., 2. sz. Miért volt az én anyámnak mindig szebb kertje, mint másiknak?), a Szamosba és a Szatmárba (1875–1880). az Ország-Világba (1881–84), a prot. Új Képes Naptárba (1882. elbeszélés angolból ford.), a Debreczeni Reggeli Ujságba (1895. cikk franciából ford.)
Munkái
[szerkesztés]- A növendékek irálytana. Pest, 1865.
- Magyar nyelvtan könnyű modorban. Szvorényi József munkája nyomán iskolai használatra, valamint magántanulásra. Uo. 1871. (2. kiadás. Bpest, 1888.)
- Szerencse föl. Regény. Werner E. után ford. Uo. 1873. Három kötet (és új czímlapos kiadás év n.)
- A toll hőse. Regény. Werner E. után ford. Uo. 1874. Három kötet. (M. Hölgyek Könyvtára 82-84.)
- Syllabaire Franqais. Első oktatás a franczia nyelvben. Fokonként haladó tanmód. A 14. eredeti kiadás után 2. kiadás. Bpest, 1876. (Nagy Lajos álnévvel, 3. kiadás 1878., 4. k. 1883., 5. k. 1886. Uo.)
- Ploetz károly, Franczia nyelvtan elemei. A szerző «Elementarbuch»-ja után magyar nyelvre átdolgozta. Uo. 1882. (Nagy Lajos névvel. 2. jav. kiadás. Uo. 1884).
- Ezeregy éjszaka. Napkeleti regék gyöngyei. Gyermekek számára. Uo. év nélkül. (Kardos Pál névvel.)
- Obhlidalféle volapük nyelvtan. ... Uo.
- Obhlidaféle volapük mondások és szók gyüjteménye. ... Uo. (Mind a kettőt Sz. Nagy Sándor névvel.)
- Scherr Világirodalom története. Képekkel és irodalmi szemelvényekkel átdolgozva. Uo. 1881-85. (A spanyol és irodalmat dolgozta át.)
- Toussaint-Langenscheidt, Levélszerinti oktatás a franczia nyelv tanulására. Az eredeti 30. kiadás után átdolgozta. Uo. 1883-85. Két folyam, 38 levél. (Sz. Nagy Lajos névvel).
- Az illem könyve. A művelt izlés és tapintatos modor az élet különböző viszonyaiban. A családi és társadalmi életben követendő illemszabályok kézikönyve. Uo. 1884.
- Szorgalom jutalma. Mulattató és tanulságos olvasmányok jó gyermekek számára, Uo. év n. Négy szinny. képpel.
- Tündérkert. Legújabb legszebb tündérmesék és elbeszélések gyűjteménye. Kis és nagy gyermekek számára. Uo. (1884.)
- A nagymama regéi. Regék, mesék és elbeszélések mindkét nembeli gyermekek számára. Irta róza néni. Uo. év n. Négy szinny. képpel.
- Igaz történetek és mesék. Az ifjúság számára a legjelesebb kútfők után. Számos képpel. Irta a Tanító néni. Uo. (1884.)
- Verses állatképek. Képeskönyv. Uo. (1886.)
- Mondafüzér. Uo. 1886. Irta Clio.
- Mnemonika. Uo. 1886-87. (Sz. Nagy sándor névvel).
- Válogatott elbeszélések és szindarabok. Pozsony, 1887. (Ism. Irod. Értesítő 1888).
- Lótuszvirág. Indus rege. Elbeszélés az ifjúság számára. Négy képpel. Uo. 1889. (M. Ifjúság Könyvesháza 10.)
- Családi boldogság. Mindenrendű asszonyok és leányok számára. Bpest, 1890. (Közhasznú Családi Könyvtár 30., 31.)
- A bibliás asszony. Uo. 1895. (Koszorú, kiadja a prot. irod. társaság XI.)
- Angol nyelvtan. Plate után. Uo. év nélkül (Nagy Lajos névvel).
Szerkesztette s kiadta a Méhecske c. nevelési heti lapot a serdülő ifjúság számára 1868. ápr. 1-től 1869. okt. 30-ig Pesten és szerkesztette a Leányvilág c. képes heti lapot a serdülő ifjúság számára 1868. ápr. 1-től 1869. okt. 30-ig Pesten és szerkesztette a Leányvilág cz. képes hetilapot 1884-től 1887-ig Budapesten, 1888-ban Pozsonyban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Győri L. János: „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története, 70 old.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
- OSZK gyászjelentések
- Győri L. János: „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története, Tiszántúli Református Egyházkerület kiadása, Debrecen 2008, ISBN 963-871-340-2