Kamcsatkai mézbogyó – Wikipédia

Kamcsatkai mézbogyó
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Loncfélék (Caprifoliaceae)
Alcsalád: Loncformák (Caprifolioideae)
Nemzetség: Lonc (Lonicera)
Faj: L. kamtschatica
Tudományos név
Lonicera kamtschatica
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kamcsatkai mézbogyó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kamcsatkai mézbogyó témájú kategóriát.

A kamcsatkai mézbogyó (Lonicera kamtschatica) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, tartozó loncfélék (Caprifoliaceae) családjában a névadó lonc nemzetség egyik faja. Egyes rendszerezők szerint nem önálló faj, hanem a kék mézbogyó (Lonicera caerulea) egyik változata (L. c. var. kamtschatica).

Elterjedése

[szerkesztés]

Mérsékelt éghajlatú területeken fordul elő. Észak-Amerikában, illetve Szibériában őshonos. A Távol-Keleten mindenfelé termesztik, különösen népszerű Japánban, ahol hasukappunak hívják.

Megjelenése

[szerkesztés]
Bogyós gyümölcse

1,5 m magasra növő bokor. Termése kék, mézédes kb. 2 cm-es bogyó.

Életmódja

[szerkesztés]

Teljesen fagyálló, igénytelen; gyakorlatilag bármilyen talajon megél. Kiskertekben és edényben is tartható. Termése májusban érik be.

Nevéhez híven jók bírja a hideget, akár -40 °C-ot is túlél. A kihajtott növények -21 °C-ot, a kivirágzott növény -8 °C-t tud elviselni. (Nem kell félteni a fagyosszentektől.)

Felhasználása

[szerkesztés]

Ehető gyümölcse sok C- és sok B-vitamint, valamint antioxidánst (antociánt) tartalmaz. Japánban lekvárt, italt és fagylaltot is készítenek belőle. Látványos termései miatt díszbokornak is ültetik.

Források

[szerkesztés]