Kamjanyec – Wikipédia
Kamjanyec (Камянец) | |||
A városalapító Vlagyimir Vasziljevics herceg szobra (1990) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Fehéroroszország | ||
Terület | Breszti terület | ||
Járás | Kamjanyeci járás | ||
Jogállás | város | ||
Alapítás éve | 1296 | ||
Irányítószám | 225050 | ||
Körzethívószám | 1631 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8287 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 141 m | ||
Terület | 10 km² | ||
Időzóna | EET (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 52° 24′ 10″, k. h. 23° 48′ 30″52.402833°N 23.808333°EKoordináták: é. sz. 52° 24′ 10″, k. h. 23° 48′ 30″52.402833°N 23.808333°E | |||
Kamjanyec weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamjanyec témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kamjanyec (belaruszul Камянец, oroszul Каменец [Kamenyec], lengyelül Kamieniec) város Fehéroroszország Breszti területének nyugati részén, a Kamjanyeci járás székhelye. 1795–1940 között a Kamenyec-Litovszk nevet viselte. Breszttől 39 km-re északra, a Ljasznaja folyó partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1276-ban kezdte el Vlagyimir Vasziljevics volhíniai herceg építtetni erődjét, melynek napjainkig megmaradt része a Fehér-torony. 1366-ban a Litván Nagyfejedelemség része lett. Az 1370-es években a német lovagrendek három ízben is megostromolták. 1413 és 1566 között járási (powiat) székhely volt, 1518-ban kapott magdeburgi városi jogokat. A 17. században korábbi funkcióit elveszítette, hanyatlásnak indult. 1795-ben Oroszországhoz csatolták. 1919-1939 között Lengyelországhoz tartozott. 1940-ben újra járási (rajon) székhely lett. 1941. június 22-1944. július 22. között német megszállás alatt volt. 1983. június 24-én kapta meg a városi címet.
Gazdasága
[szerkesztés]Legfontosabb iparága a tejfeldolgozás és sajtgyártás (Kamenyeckij Szirogyelnij Závod) [1].
Nevezetességek
[szerkesztés]A város jelképe a Fehér-torony (Belaja vezsa), a 13. századi erődítmény maradványa, mely mintegy 30 m magas, ötemeletes, 13 m átmérőjű henger alakú téglatorony. A közeli Belavezsszkaja Puscsa erről a toronyról kapta a nevét. Ma a breszti honismereti múzeum kihelyezett részlege működik benne. Közelében található a Szt. Szimeon-templom, melyet 1914-ben építettek oroszos stílusban. Az 1920-as években épült a Péter-Pál-templom, valamint a régi gimnázium épülete.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.