Kathy Griffin – Wikipédia

Kathy Griffin
SzületettKathleen Mary Griffin
1960. november 4. (64 éves)[1]
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozásahumorista
Iskolái
  • Lee Strasberg Theatre and Film Institute
  • Oak Park and River Forest High School
  • Triton College
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1980–
Díjai
Emmy-díjak
Legjobb reality műsor
Kathy Griffin: My Life on the D-List (2007, 2008)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kathy Griffin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kathleen Mary Griffin (Oak Park, Illinois, 1960. november 4. –) Grammy- és kétszeres Emmy-díjas amerikai humorista és színésznő.

Több stand-upos önálló estet is készített az HBO-nak és a Bravónak. Utóbbi számára 16 különkiadást készített, amellyel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.[2][3] 2011-ben ő lett az első humorista, akinek egy év alatt négy önálló estjét adta le a televízió.[4]

Élete

[szerkesztés]

Kathleen Mary Griffin néven született Oak Parkban, Chicago külvárosában.[5] Szülei Mary Margaret "Maggie" Griffin (1920-2020) és John Patrick Griffin voltak. Mindketten ír-amerikai származásúak voltak.[6] Négy testvére van: Kenny, Joyce (2017-ben elhunyt), Gary (2014-ben elhunyt) és John. Gyerekkori énjét a következőként írta le: "egy gyerek, akinek mindig beszélnie kellett".[6] Bátyja, Gary és nővére, Joyce mindketten rákban hunytak el.[7]

Gyakran látogatta meg szomszédait, hogy a családjáról mesélhessen történeteket; itt fedezte fel a "szaftos sztori erejét".[6]

Kenny kábítószerfüggő és hajléktalan is volt. Kathy elmondása szerint "halála időpontjáig félt tőle", ugyanis erőszakos természetű volt. Amikor Kathy hét éves volt, Kenny - aki akkor harminc éves volt - bemászott az ágyába és a fülébe sugdolózott. Kathy erről egy szót sem szólt a szüleinek egészen huszonéves koráig, de eddigre már Kenny is bevallotta, hogy pedofil.[8]

Általános iskolában kialakult benne a szervezett vallás iránti utálat, mivel az apácák gyakran megbüntették őt és a többi "sebezhető" diákot.[9] A középiskolában musicalekben szerepelt, például Rosemary szerepét játszotta a How to Succeed in Business Without Really Trying-ben, illetve Hodel szerepét a Hegedűs a háztetőn-ben.[10] Végzős éve alatt profi színész szeretett volna lenni. Első televíziós szerepe a Chicago White Sox egyik reklámjában volt, ahol kis szerepet kapott. Ezt követően több chicagói ügynökséggel is szerződést kötött. 18 éves korában meggyőzte szüleit, hogy Los Angelesbe költözhessen.[10]

19 éves korában ellátogatott a The Groundlings nevű improvizációs csapat egyik fellépésére. Elmondása szerint "úgy gondoltam, hogy itt akarok lenni. Ez a legjobb dolog a világon."[11]

Az 1980-as években kezdett fellépni a Groundlings társulattal.[12] Ezt követően stand-upolni kezdett, és a Los Angeles-i alternatív humor szcéna tagjává vált. Janeane Garofalóval együtt alapított egy "Hot Cup of Talk" nevű társulatot, amely az 1998-as önálló estjének címe is lett.[13] A kilencvenes évek során több filmben és televíziós sorozatban is szerepelt.

Önálló estjei

[szerkesztés]

Diszkográfia

[szerkesztés]

Könyvei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Lea, Palmieri: Get a Sneak Peek Of Kathy Griffin's Love For Justin Bieber in Her New Bravo Special!. OK!. Northern & Shell, 2013. június 3. (Hozzáférés: 2013. június 11.)
  3. Kathy Griffin to be honored with record in, well, "Record Breaker" special. Guinness World Records, 2013. december 17. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  4. 'Rachael Ray': Kathy Griffin Explains 'Tired Hooker,' Inspiration For Comedy Specials (VIDEO). HuffPost, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2018. március 25.)
  5. Kathy Griffin biography. Biography.com. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
  6. a b c Griffin 2010, pp. 7–9, 11, 13, 15
  7. Kathy Griffin's 'Hero' Brother Dies of Cancer
  8. Kathy Griffin on Tyra – Part 2/5. YouTube
  9. Griffin 2010, pp. 20–21, 26
  10. a b Griffin 2010, pp. 32–33
  11. Griffin 2010, p. 48
  12. Performers: KATHY GRIFFIN: Alumni. The Groundlings . (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  13. Lovece, Frank. „Fast Chat: Q & A with Kathy Griffin”, Newsday, 2006. június 18. (Hozzáférés: 2016. november 21.) 
  14. "HBO Comedy Half-Hour" (1995) – Episode list. IMDB.
  15. Kathy Griffin: Hot Cup of Talk (1998) (TV). IMDB.
  16. That's a Rap! Filming Ends. KathyGriffin.net. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  17. Zakarin, Jordan. „Kathy Griffin Hints Marcus Bachmann Is Gay on the Late Late Show”, Huffington Post, 2011. szeptember 2. (Hozzáférés: 2011. szeptember 2.) 
  18. Kathy Griffin kalls out Kim Kardashian in latest stand-up special. Entertainment Weekly. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  19. Kathy Griffin: A Hell of A Story. South by Southwest.
  20. Adolphson, Sue. „Can't get Enough of Kathy Griffin”, San Francisco Chronicle, Frank J. Vega, 2008. július 6., N12. oldal (Hozzáférés: 2008. július 8.) 
  21. Hambrick, Greg: Kathy Griffin wins big as a Hollywood loser (angol nyelven). Charleston City Paper . [2020. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  22. 2011 Grammy Awards – complete list of nominees. Los Angeles Daily News. MediaNews Group, 2010. december 2. [2010. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 2.)
  23. I'll Say It – Single by Kathy Griffin
  24. I'll Say It – Remixes by Kathy Griffin

További információk

[szerkesztés]