Kazanyi Nemzeti Műszaki Kutatóegyetem – Wikipédia

Kazanyi Nemzeti Műszaki Kutatóegyetem ( Kazanyi Repülési Főiskola Kazanyi Nemzeti Műszaki Kutatóegyetem )
Az egyetem 8. sz. épülete, amely a Fejlett Technológiák Német–Orosz Intézetének ad otthont
Alapítva	1932. március 5. 1932
Névadó	Andrej Nyikolajevics Tupoljev
Hely	Oroszország, Kazany
Típus	nemzeti kutatóegyetem
Tagság	Kína–orosz Műszaki Egyetemi Szövetség
Elhelyezkedése
Kazanyi Nemzeti Műszaki Kutatóegyetem Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 47′ 50″, k. h. 49° 06′ 51″55.7971, 49.114155.797100°N 49.114100°EKoordináták: é. sz. 55° 47′ 50″, k. h. 49° 06′ 51″55.7971, 49.114155.797100°N 49.114100°E
A Kazanyi Nemzeti Műszaki Kutatóegyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazanyi Nemzeti Műszaki Kutatóegyetem témájú médiaállományokat.

A Kazanyi Nemzeti Műszaki Kutatóegyetem (oroszul: Казанский национальный исследовательский технический университет, magyar átírásban: Kazanszkij Nacionalnij Tyehnyicseszkij Isszledovatyelszkij Unyiverszityet), teljes nevén az Andrej Tupoljev nevét viselő Kazanyi Nemzeti Műszaki Kutatóegyetem, röviden KNITU, vagy KNITU-KAI műszaki felsőoktatási intézmény az oroszországi Kazanyban, amely elsősorban a repülőgépgyártással kapcsolatos területeken képez szakembereket. 1932-ben alapították Kazanyi Repülési Főiskola, röviden KAI (oroszul: Казанский авиационный институт, magyar átírásban: Kazanszkij Aviacionnij Insztyitut) néven. Az intézmény 1973-ban vette fel Andrej Tupoljev nevét, 1992-ben kapott egyetemi státuszt.

Az egyetemnek kb. 12 ezer hallgatója van, akik 40 szakirányon tanulhatnak. A műszaki szakok mellett az egyetemnek gazdasági és humán irányú képzései is vannak. Az oktatói létszám 1800 fő, akik közül 150 egyetemi tanár. 2009. október 7-én az egyetem nemzeti kutatóegyetemi státuszt kapott. Kazanyban nyolc campuson helyezkedik el. Az egyetemnek kirendeltségei működnek Almetyjevszkiben, Csisztopolban, Lenyinogorszkban és Naberesznije Cselniben. Az egyetem rektora 2023-tól Tyimur Lazovics Alibajev.^[1] Az egyetem 2022-ben a 45. helyet foglalta el a REAX (RAEKSZ-Analityika) 100 legjobb orosz egyetemet tartalmazó listáján. ^[2] 2015 szeptemberétől lözépfokú oktatát nyújtó mérnöki líceum is tartozik az egyetemhez, amely mérnöki előkészítő iskolaként a 7–11. osztályban emelt szintű matematikai és fizikai, valamint mérnöki felkészítő képzést nyújt.^[3]

A Kazanyi Repülési Főiskolát 1932. március 5-én alapították a Nehézipari Népbiztosság Repülőgépipari Főigazgatósága és a Bolsevik Kommunista Párt Tatárföldi Területi Bizottsága közös határozatával. Az intézmény a Kazanyi Állami Egyetem aerodinamikai intézetének alapjain jött létre és a főiskola megkapta az egykori Kazanyi Első Fiúgimnázium épületét. A főiskolán kezdetben két szakirány működött, egy repülőgépgyártási szak és egy aerodinamikai szak. Az oktatókat és a hallgatókat a Kazanyi Állami Egyetem aerodinamikai intézetéből és más kazanyi egyetemekről irányították át az újonnan létrehozott főiskolára.

1932 májusában adtak ki utasítást a főiskola első tanszékeinek megszervezésére. Kezdetben aerodinamika, repülőgépszerkezettani és mechanikai, matematikai, elméleti mechanikai, valamint egy társadalomtudományi és nyelvi tanszéket hoztak létre. 1932 júniusában nevezték ki az intézmény első igazgatóját. A hallgatók létszáma júliusra meghaladta a kétszáz főt, majd szeptemberben az újonnan felvettekkel a hallgatói létszám már meghaladta a hatszáz főt.

1933-túl jelent meg az intézet kiadványa Trudi KAI (magyarul a KAI munkái) címmel, és ebben az időben elkezdődött a tudományos tevékenység is a főiskolán. 1934-ben a repülőgépgyártást külön karba szervezték. A főiskolán külön tervezőiroda alakult repülőgépek tervezésére és építésére. Az első konstrukció a KAI–1 sport- és kiképző repülőgép volt 1935-ben, amelyből három darabot építettek. Ezt később további típusok követték.

1939-ben motorgyártási tanszéket és külön motorgyártási kart hoztak létre. A második világháború alatt a Kazanyi Repülési Főiskola több, a Szovjetunió nyugati területeiről evakuált tudományos és oktatási intézménynek adott otthont. Így 1941–1943 között ott működött ideiglenesen a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet (CAGI), a Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének több labortóriuma és részlege, a Repülési Kutatóintézet (LII), valamint a Harkovi Repülési Főiskola (HAI) több intézete és egysége.

Az 1958-ban alapított Izvesztyija viszsih ucsegnih zavegyenyij (Felsőoktatási intézmények hírei) tudományos kiadványsorozat repülési kiadványáért, az Aviacionnaja tyehnyika (Repüléstechnika) kiadásáért a Kazanyi Repülési Főiskola volt felelős. A kiadványt külföldön angol nyelven Soviet Aeronautics címmel terjesztették, 1974-től pedig Russian Aeronautics néven jelenik meg az Egyesült Államokban.^[4][5]

1972-ben létrejött a főiskolán a Számítástechnikai és irányítási rendszerek kar.  A következő évben a főiskolát az 1972 decemberében elhunyt Andrej Tupoljev repülőgéptervezőről nevezték el.

1987-ben a peresztrojka eredményeként szabad rektorválasztásra került sor a főiskolán. A gazdasági változások hatására 1991-ben Vezetési, pénzügyi, közgazdasági és vállalkozási kart hoztak létre. 1992-ben az intézmény egyetemmé alakult át, az új neve Kazanyi Állami Műszaki Egyetem lett.

Az egyetemmé alakulás után elkezdték bővíteni az intézmény képzési profilját. 1992-ben létrehozták az egyetem Továbbképzési Központját.  1995-ben megalakult a Bölcsészettudományi Kart, 2000-ben  Fizikai és Matematikai Kar, majd 2003-ban a Gazdaságelméleti és Jogi Kar és a Pszichológiai és Üzleti Adminisztrációs Kar.

1999. május 31-én az 1932-ben alapított Repülőeszközök kart és az 1939-ben létrehozott Repülőgéphajtóművek és motorok karok összevonásával létrehozták a Repülési, Szárazfüli Közlekedési és Energetikai Intézetet. 2003-ban a Rádiótechnikai kar alapjain létrehozták a Rádióelektronikai és Távközlési Intézet. Később létrejött Automatizálás és Elektronikus Műszerek Intézete, valamint a Műszaki Kibernetikai és Informatika Intézet.

2009. október 7-én az egyetem nemzeti kutatóegyetemi státuszt kapott.^[6] 2013. május 21-én Zelenodolszki Hajógyár kezdeményezésére megnyitották az egsyetem az egyetem megnyitotta a Hajógyártási Központját.^[7]

2014 októberében a németországi Ilmenaui Műszaki Egyetemmel és a Magdeburgi Otto von Gericke Egyetemmel közösen a Kazanyi Műszaki Egyetemen megnyitották a Fejlett Technológiák Német–Orosz Intézetét,^[8] amelyet az egyetem 8. sz. épületében helyeztek el. Az Ukrajna elleni 2022-es orosz katonai agresszió miatt a német egyetemek felfüggesztették a részvételüket az együttműködésben.^[9]

• Viktor Szimonov (1929–2011), a Szuhoj tervezőiroda főkonstruktőre, 1954-ben végzett az egyetemen^[10]
• Ivan Szilajev (1930–2023), 1981–1985 között repülőgépipari miniszter, 1991-ben rövid ideig a Szovjetunió ügyvivő miniszterelnöke, 1954-ben végzett az egyetemen^[11]

• «Начало большого пути» (88 лет КНИТУ-КАИ). (Hozzáférés: 2024. július 6.)

• Az egyetem hivatalos honlapja
• Története az intézmény honlapján (oroszul)