Kazimierz – Wikipédia

Kazimierz
Település	Krakkó
Hasznosítása
Felhasználási terület	településrész
Elhelyezkedése
Kazimierz Pozíció Krakkó térképén
é. sz. 50° 03′ 06″, k. h. 19° 56′ 41″50.051666666667, 19.94472222222250.051667°N 19.944722°EKoordináták: é. sz. 50° 03′ 06″, k. h. 19° 56′ 41″50.051666666667, 19.94472222222250.051667°N 19.944722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazimierz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kazimierz krakkói városrész, amely a vártól, a Waweltől délkeletre fekszik. A második világháborúig nagy számban zsidók lakták.

A települést Nagy Kázmér lengyel király alapította 1335-ben egy visztulai szigeten, az ő nevét viseli ma is a kerület. Kazimierz hosszú ideig önálló volt, területét fal vette körül és számos előjoggal bírt, saját városháza és piactere volt. Nagy Kázmér komoly szerepet szánt a településnek, itt akarta elhelyezni a többi között a Jagelló Egyetemet is.^[1] A rendszeres áradások miatt azonban feladta nagyra törő fejlesztési terveit.

A 15. század utolsó évtizedében számos atrocitás érte Krakkó zsidó lakosságát; közülük sokan a közeli Kazimierzbe költöztek, ahol zsinagógát építettek. 1494-ben Krakkóban tűzvész pusztított, amelyért a város keresztény lakossága az izraelita vallásúakat tette felelőssé. Kisebb-nagyobb pogromok követték egymást, valamint megtiltották számukra a város falain belüli letelepedést. Egy évvel később János Albert király a keresztény támadások miatt Kazimierzbe telepítette a zsidó lakosságot.

A település ettől kezdve sok iparosnak, kereskedőnek, mesternek és művésznek adott otthont. A zsidók nagyjából Kazimierz területének egyötödét lakták, de a lakosok nagyjából felét tették ki. Az évszázadok során ez a településrész lett a lengyel zsidóság szellemi és kulturális központja, ahol több híres hittudós tevékenykedett.

Kazimierz fejlődése a 17. században tört meg, amikor a királyi udvar Varsóba költözött, így a mesterek, művészek elvesztették a jövedelmező megrendeléseket. A svédekkel vívott háborúk során a várost a szemben álló felek egyaránt kifosztották, a polgárokat megsarcolták. A lengyel állam összeomlása után a település osztrák uralom alá került,^[2] és Krakkó egyik érdektelen elővárosává vált.

Kazimierz a 18. század végén, miután az osztrák hatóságok a falak lerombolására adtak utasítást, elveszítette önállóságát, és 1791-ben a folyamatosan növekvő Krakkó részévé vált. A zsidó lakosság ekkor engedélyt kapott arra, hogy Krakkó bármely pontján letelepedjen, és a módosabbak el is költöztek a túlzsúfolt Kazimierzből a városközpontba.^[3] A területen elsősorban a szegényebb és az ultrakonzervatív zsidók maradtak. A 19. században a várnegyed és a kerület közötti Visztula-ágat feltöltötték.

1941-ben, Lengyelország náci megszállása után a németek a Kazimierztől délre, a Visztula másik partján fekvő Podgórze kerületben alakították ki a gettót. Itt működött Oskar Schindler híres, Press- und Emaillierwerk nevű gyára, amely először pusztán a zsidó munkaerőt használta ki, később azonban sokuk menedékévé vált, és lehetővé tette, hogy túléljék a második világháborút. Krakkóban 68 ezer zsidó élt a német bevonuláskor, közülük mindössze néhány száz élte túl a második világháborút.^[4] Túlnyomó többségüket a közeli megsemmisítő táborokban, köztük Auschwitzban pusztították el.

A kerület épületei és közművei súlyosan megrongálódtak a háborúban, de Kazimierz még ma is őrzi egykori településszerkezetét, a németek ugyanis itt akarták berendezni az "eltűnt faj múzeumát".^[4] A múltból számos műemlék épület megmaradt, elsősorban szépen restaurált vallási intézmények - katolikus templomok és zsinagógák - találhatók benne. Több múzeum is üzemel a kerületben: a Piactéren álló Városháza épülete a néprajzi gyűjteménynek ad otthont, míg a régi villamosremízben műszaki kiállítás várja a látogatókat. A lengyelországi zsidó örökségnek pedig a galíciai zsidó múzeum állít emléket.

Kazimierz a második világháború alatt elvesztette zsidó lakosságát. A városrész hosszú éveken át pusztult, számos épülete lakhatatlanná vált, sok ma is romos. A kerületet inkább tartották veszélyesnek, mint érdekesnek.^[5] Egykori hangulatát az utóbbi két évtizedben kezdett felújításokkal próbálják "visszaidézni". Az utóbbi időben több épületet renováltak, sok étterem, különleges hangulatú kávézó és söröző, valamint könyvesbolt és galéria működik a negyedben. Ebben a kerületben található a Zsidó Kulturális Központ is.

Kazimierz kiemelkedő eseménye az 1988 óta évente, júniusban vagy júliusban megrendezendő Zsidó Kulturális Fesztivál, amely egy héten át, szombattól vasárnapig tart. Az esemény célja - a résztvevők szórakozásán túl - a zsidó kultúra, hagyomány terjesztése.

Steven Spielberg a Kazimierzben forgatta Schindler listája című filmjének számos jelenetét 1993-ban, habár a gettó és a Press- und Emaillierwerk a városrésztől délre feküdt, illetve működött.

1. A Piactér és a Városháza
2. Szent Katalin-templom (Kościoł św. Katarżyny)
3. Krisztus teste-templom (Kościoł Bożego Ciała)
4. Skałka-templom (Kościół św. Michała)
5. Városi Műszaki Múzeum
6. Régi-zsinagóga (Synagoga Stara)
7. Remuh-zsinagóga (Synagoga Remuh)
8. Magas-zsinagóga (Synagoga Wysoka)
9. Izsák-zsinagóga (Synagoga Izaaka Jakubowicza)
10. Kupa-Zsinagóga (Synagoga Kupa)
11. Tempel-zsinagóga (Synagoga Tempel)
12. Régi zsidó temető

• Kleparz
• Okół

• Bács Gyula, Délkelet-Lengyelország ISBN 963-2432-037
• The Kazimierz district guide
• Lengyelország ISBN 963-0945-681
• Cracow Life