Bázakerettye – Wikipédia

Bázakerettye
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum
Bázakerettye címere Bázakerettye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Letenyei
Jogállás	község
Polgármester	Iványi László Ottó (független)[1]
Irányítószám	8887
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	715 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	97,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 36″, k. h. 16° 43′ 39″46.526627, 16.72758646.526627°N 16.727586°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 36″, k. h. 16° 43′ 39″46.526627, 16.72758646.526627°N 16.727586°E
Bázakerettye Pozíció Zala vármegye térképén
Bázakerettye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bázakerettye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bázakerettye község Zala vármegye Letenyei járásában, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

A Zalai-dombság délnyugati részén fekszik; kelet-nyugati irányban a Borsfa-Lenti közti 7537-es út halad rajta végig, Letenye felől a 7540-es út vezet a községbe. Innen indul még ki észak felé, a 7537-es útból kiágazva a 75 157-es út, Lasztonya felé.

Több autóbuszjárat köti össze Lentivel és Letenyével. A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata mellett található, így turistaszezonban két vonat Lentivel, további kettő pedig Csömödérrel is összeköti a települést.

Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban.

A 16. században a térség a Kerecseny család birtokába tartozott. A török időkben valószínűleg gyéren lakottá vált a település, majd a 18. század elején válik ismételten lakottá a két falu. A különböző adókedvezmények által idecsalogatott jobbágyok száma 1778-ra 60, illetve 91 fő volt. Ekkor a térség központja a mai Bánokszentgyörgy volt. A 19. század eseménymentesen telt el itt, a terület egy rendkívül visszamaradott körzetté vált.

1923-ban azonban hirtelen szerencse köszöntött a két falura, mivel Kerettye határában, Budafapusztánál az Angol–Perzsa Olajtársaság próbafúrása során kőolajat kerestek a földben, ám ekkor még nem találtak. A Budafa–2-es kút fúrásakor 1937. február 9-én azonban az Eurogasco cég sikerrel járt így megtalálva Magyarország első kőolajmezejét, amely egyben metángáz forrásként is szolgált. 1938-ig összesen 3 kutat fúrtak az újonnan egyesített településen leginkább Báza és Kerettye között.

A második világháború alatt a kutakat hadiüzemnek nyilvánították, az ott dolgozókat nem vitték frontra, így Bázakerettye lakossága nem szenvedett nagy kárt a háború során eltekintve pár légicsapástól és a németek kitelepítési akcióitól.

Az olajmező azonban természetes kimerülése folytán hamar vesztett korai nagy teljesítményéből, ezért azt gyorsan államosították, vezetőit perbe fogták. Később mélyebb rétegekben újabb kőolajat találtak, ami az 1960–70-es években a térség vezető településévé tette a községet, ahol esetenként 1700-an is dolgoztak. Mára az olajmezők nagyrészt kimerültek, így már mindössze 100 ember dolgozik az ehhez kapcsolódó létesítményekben. Azonban az 1990-es években a községben felfedezett termálvíz újabb lendületet adott Bázakerettye fejlődésének.

• 1990–1994: Szép Ferenc (független)^[3]
• 1994–1998: Szép Ferenc (független)^[4]
• 1998–2002: Szép Ferenc (független)^[5]
• 2002–2006: Szép Ferenc (MSZP)^[6]
• 2006–2010: Iványi László Ottó (független)^[7]
• 2010–2014: Iványi László Ottó (független)^[8]
• 2014–2019: Iványi László Ottó (független)^[9]
• 2019–2024: Csatlós Csilla (független)^[10]
• 2024– : Iványi László Ottó (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,3%, cigány 0,46%, német 0,61%. A lakosok 52,6-a% római katolikusnak, 0,7% evangélikusnak, 0,6% reformátusnak, 7,83% felekezeten kívülinek vallotta magát (38,2% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% horvátnak, 0,9% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1% bolgárnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,5% volt római katolikus, 2,9% református, 1% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (41,1% nem válaszolt).^[12]

• Szűz Mária neve római katolikus templom
• Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállítóhelye
• Bázakerettyei termálfürdő

• Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 33. fejezetben).

• 
  Szűz Mária neve római katolikus templom
• 
  Termálfürdő
• 
  A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum bázakerettyei kiállítóhelye

A Wikimédia Commons tartalmaz Bázakerettye témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlap
• Szocialista kánaánból elöregedett ementáli lett a zalai olajfalu – 24.hu, 2018. február 2.