Kesu – Wikipédia

Kesu
	Szedésérett kesu Bissau-Guineában
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Szappanfavirágúak (Sapindales);
Család:	Szömörcefélék (Anacardiaceae);
Nemzetség:	Anacardium;
Faj:	A. occidentale;
Tudományos név
	Anacardium occidentale; L.
Szinonimák
	Anacardium curatellifolium A.St.-Hil.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kesu témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kesu témájú kategóriát.

A kesu (Anacardium occidentale) Közép-Amerikában őshonos örökzöld növény. A szömörcefélék családjába tartozik. A kesufa 5-15 méter magasra nő meg. Sárga vagy rózsaszínű virágai 25–20 cm-es bugavirágzatokba tömörülve nyílnak.

Elterjedése

A szemiarid területeken Közép-Amerikától Északkelet-Brazíliáig honos, de a trópusokon világszerte termesztik. Fő kesutermesztők: India, Brazília, Nigéria, Mozambik, Indonézia és Tanzánia.

A húsos „gyümölcs” a virágkocsány megvastagodásából származik. A „kesualmát” sokféleképpen fogyasztják. A vékony pergamenszerű héj alatt szúrós illatú, világossárga, lédús hús található. A valódi termés, a kesudió, a megvastagodott kocsány alján található. A vese alakú, hosszúkás, 2,5 cm-es mag belseje finom csemege.

A kesudióban nagyon sok értékes táp- és ásványi anyag található, többek között kiemelten magas a nátrium, kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén tartalma, vitaminokból pedig elsősorban folsavat, kolint, valamint K vitamint tartalmaz jelentős mennyiségben.^[1] A kesudió antioxidáns hatású E-vitamin-tartalma is relatíve magas (1 mg/100g),^[2] amely a szabad gyökök semlegesítésével hozzájárulhat a sejtek öregedésének lassításához.^[3]

Túlnyomó részben telítetlen zsírsavakat tartalmaz, így csökkenti a keringési betegségek kockázatát.^[4]

Termesztése és betakarítása

A kesut trópusi klímában mintegy 1000 m magasságig ültetik, a szárazságnak legellenállóbb, igénytelen fák legjobban azokon a forró vidékeken teremnek, ahol évente több hónapos száraz évszak adódik. A növényt magról vagy ivartalanul szaporítják, és kertekbe vagy ültetvényekbe telepítik. A kesualmákat a kesudiókkal együtt érett állapotban szedik. Ha csupán a diót szüretelik, akkor lehullásuk után összegyűjtik. A növények 3–5 éves korban fordulnak termőre, a kifejlett fák 5–50 kg diót produkálnak. A kesualma csak néhány napig tárolható.

Előnyös tulajdonságai

Sok értékes ásványi anyag, úgy mint kálium, kalcium, réz, cink, magnézium, vas és foszfor is megtalálható benne, valamint C-vitamint, E-vitamint, és B-vitamint is nagyobb mennyiségben tartalmaz.

Jegyzetek

↑ Nuts, cashew nuts, dry roasted, with salt added Nutrition Facts & Calories. SEFLNutrition Data. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
↑ Foods highest in Vitamin E (Alpha Tocopherol). SELFNutrition Data. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
↑ László Valéria, Falus András: Az öregedés sejttani és genetikai alapjai. Magyar Tudomány. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
↑ kodpiszkalo: Életelixzsír. Ködpiszkáló, 2017. február 2. (Hozzáférés: 2017. november 27.)

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Nuts, cashew nuts, dry roasted, with salt added Nutrition Facts & Calories. SEFLNutrition Data. (Hozzáférés: 2017. november 27.)

[2] Foods highest in Vitamin E (Alpha Tocopherol). SELFNutrition Data. (Hozzáférés: 2017. november 27.)

[3] László Valéria, Falus András: Az öregedés sejttani és genetikai alapjai. Magyar Tudomány. (Hozzáférés: 2017. november 27.)

[4] szkalo: Életelixzsír. Ködpiszkáló, 2017. február 2. (Hozzáférés: 2017. november 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]