Kisudvarnok – Wikipédia
Kisudvarnok (Malé Dvorníky) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Dunaszerdahelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1138 | ||
Polgármester | Marczell Zoltán | ||
Irányítószám | 929 01 | ||
Körzethívószám | 031 | ||
Forgalmi rendszám | DS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1182 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 151 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 115 m | ||
Terület | 6,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 00′ 40″, k. h. 17° 38′ 35″48.011111°N 17.643056°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 40″, k. h. 17° 38′ 35″48.011111°N 17.643056°E | |||
Kisudvarnok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisudvarnok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kisudvarnok (szlovákul Malé Dvorníky) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Dunaszerdahelytől 3 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Kisudvarnok, sem Nagyudvarnok területéről nem tartanak számon avar leleteket. A korszak szláv kutatása sem tartotta számon a településeket külön, sem együtt 1989 előtt.[2] A Kápolnadombon Ľudmila Kraskovská által végzett próbaásatások a népvándorláskorból tártak fel sírokat, melyek azonban közöletlenek maradtak.[3]
1252-ben említik először, ekkor Pozsony várának tartozékaként a várban szolgáló udvarnokok települése volt. Más forrás szerint már 1138-ban szerepel írott dokumentumban. 1268-ban, majd 1298-ban is nemesi községként említik. 1356-ban a pápai tizedjegyzékben "Odour" alakban szerepel. 1586-ban és 1595-ben Nemes Kisudvarnok a falu neve. A falu vezetőit századosoknak nevezték, akik békeidőben a falu elöljárói, háborúban pedig parancsnokai voltak a községnek. 1888-ban hatalmas tűzvész pusztított, melyben a falu nagy része leégett. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Kis Udvarnok, Nagy Udvarnok. Két falu Pozsony Várm. Kis Udvarnoknak földes Ura Marczal, és Bakó Urak; Nagy Udvarnoknak pedig Pókateleki Konde Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szerdahelyhez, Bögöly Pátonyhoz, Solymoshoz, és Enyedhez is közel; határjok két nyomásbéli, réttyek, legelőjök középszerű, piatzok Somorján, és Szerdahelyen."[4]
Fényes Elek szerint "Udvarnok (Kis- és Nagy-), Poson vm. két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Szerdahelytől 1/2 mfld. Az első 339 kath., 22 ref., 18 zsidó; a második 320 kath., 10 zsidó lak. F. u. több közbirtokos nemesek. Dohányt termesztenek. Ut. p. Somorja."[5]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1946-ban számos magyar családot Csehországba telepítettek, de később nagy részük visszaköltözhetett. 1960 és 1990 között a szomszédos Nagyudvarnokkal alkotott egy községet.
A község 2013-ban elnyerte az Év faluja 2013 címet Szlovákiában.[6]
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 445 lakosából 440 magyar, 5 német volt.
2011-ben 1038 lakosából 920 magyar és 113 szlovák volt.
2021-ben 1182 lakosából 1000 (+26) magyar, 156 (+18) szlovák, 1 cigány, 7 egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Népművészete
[szerkesztés]A faluban élő Marczi Angélától Ipolyi Arnold 14 mesét gyűjtött fel kivonatolva.[8]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben eredetileg kápolnának épült. Az 1960-as évek közepén templommá bővítették, belsejét 1972-ben készített modern freskók díszítik. A templom előtti völgyben Lourdes-i barlang található.
- A Szerdahelyi-kúria 1830 körül épült, korábban iskola működött benne.
- A Wippern-kúriát az 1890-es években Wippern János szentpétervári konzul építtette.
- A temető keresztjét 1730-ban a Marczell család állíttatta.
- A falu közepén álló Jézus-szobrot 1877-ben állították.
- A faluházat 2000-ben építették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Földhányás a község körül valószínűleg a korábbi árvízvédelmi munkálatok nyoma lehetne. A csallóközi ring forrása Bonfinire vezethető vissza, a "szájhagyománynak" nincs köze valós leletekhez, sem az avarok ún. hringjéhez.
- ↑ Bialeková, D. 1989 (Zost.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 71-72.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ A Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó Kisudvarnok nyerte el az Év faluja 2013 címet. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ Kovács Ágnes 1956: Ipolyi Arnold folklórgyűjteménye a Néprajzi Múzeum kéziratgyűjteményében. Néprajzi Értesítő 38, 232.
Források
[szerkesztés]- Juraj Bartík 2013: Dýka únětickej kultúry z Malých Dvorníkov. Zbor. SNM - Archeológia 23.