Kojsó – Wikipédia

	Kojsó (Kojšov)
	Kojsó utcarészlet.
	; Kojsó zászlaja
	; Kojsó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Gölnicbányai
Rang	község
Első írásos említés	1368
Polgármester	Anton Bašniar
Irányítószám	055 52
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	GL
	Népesség
Teljes népesség	697 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	463 m
Terület	31,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 20″48.822222°N 20.988889°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 20″48.822222°N 20.988889°E
	Kojsó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kojsó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kojsó (szlovákul: Kojšov, németül: Koischdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Gölnicbányától 12 km-re délkeletre, a Gölnic és a Hernád között fekszik.

Története

A falu a 13. század végén, a Jekelfalussy család birtokán keletkezett. Első írásos említése 1368-ból származik „Koys” alakban. Szepes várának tartozéka volt és így előbb a Szapolyai, majd a Thurzó család birtoka. 1375-ben „Koysfalua” néven említik. Neve a szláv Kojslav személynévből alakult ki. Első lakói ruszinok voltak, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Később megindult a bányászat és a vasérc feldolgozására vashámorok épültek. A kohók kiszolgálására lakói szénégetéssel foglalkoztak. A falu egyre inkább bányásztelepülés arculatát öltötte. 1565-ben már a bányászfalvak között említik. 1787-ben 106 házában 751 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOJSÓ. Orosz falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Gölnitzhez egy mérföldnyire, határja néholy sovány, de más javai vannak, és jó módgya van a’ keresetre.”^[2]

1828-ban 129 háza volt 933 lakossal. Határában szenet égettek és vasércet bányásztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koissó, Szepes vmegyében, orosz falu, Göllniczhez keletre 1 1/2 órányira: 169 római, 758 gör. kath. lak. Gör. kath. parochia. Fürész- és lisztmalmok. Nagy erdők. Vasbányák. F. u. gr. Csáky.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1066, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 744 lakosából 733 szlovák volt.

2011-ben 736 lakosából 711 szlovák volt.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1806-ban épült Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére.
Ortodox templom.
A plébánia épülete a 18. század elején épült.

Híres emberek

Itt született 1938. április 30-án Juraj Jakubisko filmrendező.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)

[1]

[2]

[3]

Sablon:Gölnicbányai járás m v sz A Gölnicbányai járás települései
Gölnicbánya (Gelnica)
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce)