Krimináltaktika – Wikipédia

A krimináltaktika a kriminalisztika egyik alapfogalma.
A krimináltaktika a nyomozási eljárások módszertana; az eljárásjog által jogilag szabályozott eljárások tartalmi szabályozása ajánlásokkal.

  • Kihallgatások, helyszíni kihallgatások, adatgyűjtő kérdezősködések.
  • Helyszíni szemle.
  • Házkutatás.
  • Motozás, lefoglalás.
  • Razzia, körözési tevékenységek.
  • Nyilvántartások kiépítése és kezelése.

Összetevői

[szerkesztés]

A bűncselekmény bejelentése

[szerkesztés]

A bűncselekmény bejelentése többféle módon történhet:

  • a sértett feljelentésével
  • a sértett bejelentésével
  • a felfedező tanú bejelentésével
  • az érintett jogi szerv bejelentésével
  • a képviselő bejelentésével
  • az állami szerv bejelentésével
  • rendőri kezdeményezésre

Helyszínbiztosítás

[szerkesztés]

A rendőrség kiérkezéséig bárki elvégezheti. Célja, hogy eredeti állapotban megőrizzék a helyszínen lévő állapotokat, nyomokat, amíg a nyomok rögzítése meg nem történik.

Helyszín

[szerkesztés]

A helyszín minden olyan hely, amelyen vagy ahol a bűncselekmény lezajlott. Fajtái:

  • valóságos
  • változtatott
  • koholt
  • többes
  • mozgó
  • élő
  • nyílt
  • zárt

Helyszínen végzendő feladatok

[szerkesztés]
  • életmentés
  • elsősegélynyújtás
  • a tettenért elkövető elfogása
  • forró nyomon történő üldözés
  • tanú visszatartása
  • illetéktelen személyek eltávolítása

Adatgyűjtés

[szerkesztés]

Az adatgyűjtés olyan kriminalisztikai információszerző tevékenység, amely a vizsgált bűncselekménnyel összefüggő események, körülmények, személyek tevékenységének megállapítására irányul.

Nyomozás

[szerkesztés]

Kihallgatás

[szerkesztés]