Krizbai Sándor – Wikipédia

Krizbai Sándor
Született1949. július 15. (75 éves)
Marosvásárhely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (2006)
A Wikimédia Commons tartalmaz Krizbai Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Krizbai Sándor (Marosvásárhely, 1949. július 15. –) Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus.

Élete

[szerkesztés]

Gyermekkorát a Marosvásárhely melletti Mezőpanitban töltötte, ahol édesapja, Krizbai László református kántorként működött.

Középfokú tanulmányait a marosvásárhelyi Alexandru Papiu-Ilarian építészeti technikumban végezte.

1975 és 1984 között autodidaktaként részt vett a marosvásárhelyi Apolló Képzőművészeti Kör tevékenységében és kiállításain. 1978-ban egyike volt a MAMŰ (Marosvásárhelyi Műhely) alapító tagjainak.

1984-ben települt át Magyarországra, ettől kezdve tagja a Művészeti Alapnak (később a MAOE-nak) és a Vajda Lajos Stúdiónak.

1985 óta Szentendrén él.

1987-től a Szentendrei Grafikai Műhely tagja.

Az 1991-ben Magyarországon újraalakuló MAMŰ Archiválva 2022. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (Ma születő Művek) Társaság Kulturális Egyesület alapító tagja, 2001-től 2010-ig elnöke.

2014-től a Szentendrei művésztelepen dolgozik (Régi Művésztelep)

A festészet és grafika mellett animációval és multimédiával is foglalkozik.

Idősebb fia Krizbo (Krizbai Gergely) tervezőgrafikus, kisebbik fia Krizbai Domokos a Sauropoda zenei formáció alapítója és gitárosa, Antropomorf néven szólókoncerteket is ad.

Díjai

[szerkesztés]

Egyéni kiállítások

[szerkesztés]

Animációs filmek

[szerkesztés]
  • Öt géniusz, Animációs adaptáció Hamvas Béla esszéje alapján (Miklós Árpáddal, hang: Szabó Sándor - 30 perc);
  • Lakoma, Platón műve alapján, (Miklós Árpáddal, Hang: Szabó Sándor – 5 perc)
  • Viole/ance, (Miklós Árpáddal, Gaál József grafikáinak felhasználásával, számítógépes animáció: Benkovich Bálint, zene: Krizbai Sándor – 5 perc)
  • Alvó pásztorok, (Novotny Tihamérral, számítógépes animáció: Benkovich Bálint, 5 perc)
  • Kaland a kertben, (FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovich Bálint, zene: Krizbai Sándor –10 perc)
  • Édenkert szatellit, (FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovich Bálint, zene: Krizbai Sándor –10 perc)
  • Balkán Torta, (FeLugossy Lászlóval, számítógépes animáció: Benkovich Bálint, rajzolt animáció: Miklós Árpád zene: Krizbai Sándor, AKT Színház –10 perc)

"Festményeim személyesen megélt külső és belső tájak, gyakran a természettel való együttélés szimbolikus képei, ahol az alkotó és az általa értelmezett táj vagy tájszerű természet azonos. Más esetben korábban látott „tájidegen”, de organikus elemekből építkező szimbólum-értékű motívumok épülnek bele festményeimen a nagyon is látvány-hű képi ábrázolásba, mely a valóság és a transzcendens, a realizmus és a mítosz szoros együttélésére utalnak.

Manapság, amikor „mindent szabad festeni”; tetszés szerint lehet stílust választani, én megfelelőbbnek tartom, ha nem a trend, hanem a gondolat, az ember és a természet kozmikus egysége, a műveim tematikája határozza meg mindenkori kifejezésmódomat, mondhatni saját, tudatosan egyik irányzathoz sem kötődő stílusomat. Mivel nem a másolás módszerét követem, és állítom, hogy a külső és a belső, a fent és lent ugyanaz, ez vezethet el a képi lényeg felismeréséhez és a lényegi képek elkészítéséhez.

A festés: szertartás. Ezzel a törvényszerűséggel festek olajjal, rajzolok grafittal, de az is lehet, hogy rajzolok egy faággal a sárba, az ujjaimmal a homokba, vagy soha nem rögzíthető módon a vízbe."

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]