Krocsák Emil – Wikipédia

Krocsák Emil
Született1902. augusztus 15.[1]
Máramarossziget[1]
Elhunyt1982. január 22. (79 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaLaczkovich Piroska
Foglalkozásafestőművész
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (41-1-62/63)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Krocsák Emil (Máramarossziget, 1902. augusztus 15.Budapest, 1982. január 22.) festő, művészpedagógus. Felesége, Laczkovich Piroska (1906–1982) jelmeztervező volt.

Életpályája

[szerkesztés]

1925–1930 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Vaszary Jánosnak és Baransky Emilnek volt a tanítványa. 1931–1933 között mesterképzős hallgató volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Az Iparművészeti Iskolában az elméleti tanszakon mint tanársegéd dolgozott. 1930-ban befejezte festői pályáját, később kizárólag pedagógiai munkásságának élt. 1930–1932 között az UME tagjaként kiállításokon vett részt. 1938-tól a Képzőművészeti Főiskolán geometriát oktatott. 1969-ben a Zebegényi Szabadiskola előadója volt. 1975-ig a főiskola geometria tanszékének vezetője volt.

Művészetét modern törekvések jellemezték, festészetét az alakzatok, emberi figurák sík, plakátszerű felületekben történő konstruktív egymásba komponálása, ugyanakkor rajzosság és meghökkentő színvilág jellemezte.

Sírja a Farkasréti temetőben található (41-1-62/63).

Festményei

[szerkesztés]
  • Két lány (1930 előtt)
  • Barátnők (1930 előtt)

Könyvei

[szerkesztés]
  • Térábrázolás. Szabadkézi rajzhoz szükséges térismeretek (Budapest, 1960)

Díjai

[szerkesztés]

[4]

  • a Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964)
  • a Munka Érdemrend arany fokozata (1972)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Benedek Katalin: Krocsák Emil öröksége (Művészet, 1988. 1. sz.).
  • A budapesti I. kerületi Magyar Királyi Állami Verbőczy István Reálgimnázium (Főgimnázium) összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. [Összeállította: Baumgartner Alajos]. Budapest, 1927. Budai Könyvnyomda.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8