Kuma – Wikipédia

Kuma
Országok	Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz	802 km
Vízgyűjtő terület	33 500 km²
é. sz. 43° 49′ 44″, k. h. 42° 06′ 19″43.828758333333, 42.10515277777843.828758°N 42.105153°E
Torkolat	Kaszpi-tenger
é. sz. 44° 48′ 36″, k. h. 46° 54′ 02″44.809888888889, 46.90063888888944.809889°N 46.900639°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kuma folyó Oroszországban, a Kaukázus északi részén, majd a Kaszpi-tengerbe ömlik. Hossza 802 km, a medence 33,5 ezer km². Fő mellékfolyói: jobboldalon - Podkumok, Zolka, Darja; bal oldalon - Szurkul, Szuhoj, Tomuzlovka.

Neve a török "kum" (homok) szóból származik. Alsó folyásánál a Kuma valóban átfolyik a homokon.

A Kuma folyó a Kaukázus északi lejtőjén ered, Karacsáj-Cserkesz autonóm terület keleti részén. A hegyek között még gyors folyású folyó a síkságra kijutva, sok kanyarulattal nyugodt folyásúvá szelídül, majd a Kaszpi-tenger előtt, Nyeftyekumszk városán kívül több ágra bomlik, amelyek általában nem érik el a Kaszpi-tengert.

A folyót főleg csapadék táplálja. Szuvorovszkaja falu közelében az átlagos éves vízhozama 10–12 m³/s. A Kuma vizét főleg a nyári vízhiányos időszakban széles körben használják öntözésre (a Tyerek–Kuma- és s Kuma–Keleti-Manics-csatornák) a gazdag Kuma-völgyben (Szuvorovszkaja sztanyicától Nyeftyekumszk városáig). Középső és alsó szakaszán a lefolyást az Otkaznoje falu közelében található Otkaznojei-víztározó szabályozza.

• A Kuma folyó^{[halott link]}
• A Szovjetunió felszíni vízkészletei: Hidrológiai tanulmány. T. 8. Észak-Kaukázus. Szerk. D. D. Morduhaj-Boltovszkij (1964).
• Hapajev S. A. Karacsáj és Balkária földrajzi nevei (2013). ISBN 978-5-91075-015-3
• Szulejmanov A. Sz. Csecsenföld helynévadása. Szerk. T. I. Burajeva. Groznij: Állami Egységes Vállalat Könyvkiadó, 2006. 362. p. ISBN 5-98896-002-2