Kuppis Vilmos – Wikipédia

Kuppis Vilmos
Született1818. március 6.
Nagyoroszi
Elhunyt1864. október (46 évesen)
Komárom
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásagazdatiszt
SablonWikidataSegítség

Kuppis Vilmos, másként: Kupis (Nagyoroszi, 1818. március 6.Komárom, 1864. október) gazdatiszt és megyei hivatalnok, Petőfi Sándor barátja.

Élete

[szerkesztés]

Kuppis Libor, Keglevich János gróf kasznárjának fia és Kuppis János jószágfelügyelő unokaöccse. Hat gimnáziumi osztályt végzett a kegyesrendieknél Nyitrán 1828-tól 1836-ig. 1836. március 6-án a kegyesrendiek közé lépett, de még ugyanazon év június 29-én elhagyta a rendet és Esztergomban gyógyszerész-gyakornok lett. Ezután a gazdasági pályára lépett és Sopronban 1839. október 21-én Petőfivel csaknem egy időben katonának állott be (a br. Gollner gyalogezredbe). Petőfivel szoros barátságot kötött. Midőn Petőfi megvált a katonaságtól, Kuppisnak adta emlékül Orlai Petrich Soma által csontlemezre festett arcképét és hozzá írta két költeményét: K. ... Vilmos barátomhoz (1842) és Katona barátomhoz (1844). Kuppis kiszolgálta a hat évet, majd Keglevich János grófnál lett írnok. Később ugyanott a gazdaságnál nyert alkalmazást. 1846-ban tavaszán Pestre ment, ahol unokatestvérével, Kuppis Leóval együtt látogatták meg Pesten a Hatvani utcában lakó Petőfit. Kuppis Leó akkor vasúti mérnök volt. Amint a szobába beléptek, Petőfi és Kuppis Vilmos mindjárt megismerték egymást, összeölelkeztek, összecsókolóztak és Petőfi rögtön megkérdezte, hogy írt hozzá verset, olvasta-e? Körülbelül egy fél óráig beszélgettek katonai életükről.[1] Ekkor Kuppis Pesten maradt és Petőfi segélyezte. 1847-ben Weisz báróhoz ment kasznárnak Bars megyébe. 1848-ban honvéd lett, később megnősült. A szabadságharc alatt Petőfi és Kuppis Vilmos nem látták egymást, mert az egyik Erdélyben, a másik Felső-Magyarországban harcolt.[2] A szabadságharc után Bars megyénél szolgált Aranyosmaróton, később megyei igazgató lett Komáromban.

Petőfivel levelezett és maga is írt lapokba. A család nyilatkozata szerint kéziratai, Petőfinek arcképe és több levele, költeménye fiának Sándornak birtokába jutott, ezek azonban ismeretlen helyre kerültek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dr. Versényi György: Petőfi katona-barátja. Budapesti Hírlap, 1889. augusztus 18.
  2. Kuppis Gusztáv válaszlevele dr. Versényi György cikkére, Budapest Hírlap, 1889. augusztus 22.

Források

[szerkesztés]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza. Bpest, 1896. 189. l. (Neve hibásan van Kupisnak írva, mert a család minden tagja Kuppisnak írta a nevét)

További információk

[szerkesztés]